Hőguta

Hőguta
Leírás
Érintett szervek	Keringés szervrendszere
Főbb tünetek	Koncentrálóképesség csökkenése, bódultság, kábulat, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, kipirult bőr, majd magas pulzusszám, rendezetlen szívműködés, keringési elégtelenség
Megelőzés	a szokottnál több folyadék fogyasztása, hűvös helyen való tartózkodás
DiseasesDB	18924
MedlinePlus	000056
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőguta témájú médiaállományokat.

A hőguta 39,5-40,6°C testhőmérsékleten alakul ki, amikor a test verejtékezése leáll, a test maghőmérséklete megemelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik. A hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű is lehet.

Okai és rizikófaktorai

A hőguta leggyakoribb kiváltó tényezője a tartósan magas környezeti hőmérséklet és páratartalom, különösen akkor, ha a szervezet nem képes elegendő hőt leadni. A betegség kockázata nő fizikai terhelés során, például sportolóknál, katonáknál vagy nehéz fizikai munkát végzőknél meleg környezetben.

Fokozottan veszélyeztetettek az idősek, a gyermekek, a krónikus betegségben (pl. szív- és érrendszeri kórképekben, cukorbetegségben) szenvedők, valamint azok, akik nem szoktak hozzá a meleghez (akklimatizáció hiánya). Bizonyos gyógyszerek, így például a vízhajtók, a béta-blokkolók vagy az antikolinerg szerek, továbbá az alkohol fogyasztása is elősegítheti a hőguta kialakulását.

Kórélettan

A hőguta a szervezet hőszabályozó mechanizmusainak összeomlásából adódik. Normál körülmények között a test párologtatással és keringésének szabályozásával képes leadni a hőt. Amikor azonban a maghőmérséklet tartósan 40 °C fölé emelkedik, és a verejtékezés megszűnik, a szervezet nem tudja fenntartani a hőegyensúlyt.

A túlmelegedés következtében fehérjék denaturációja, sejtmembrán-károsodás és gyulladásos válasz alakul ki. Ez több szerv egyidejű működési zavarát eredményezheti, beleértve a központi idegrendszert, a szív- és érrendszert, valamint a veséket.

Tünetei

A hőguta legjellemzőbb tünetei közt szerepel a test belső hőmérsékletének fokozatos és jelentős megemelkedése, a test izzadásának megszűnése, illetve az eszméletvesztés.

A hőguta kialakulásakor akár együttesen több tünet is előfordulhat; fejfájás, szédülés, kábultság, bódulat, koncentrációzavar, hányinger, hányás jelentkezhet.

A hőguta kialakulása két periódusból tevődik össze. A betegség kezdeti stádiumában a szervezet még kompenzálja a keringési rendszer működésének fokozatos összeomlását. Ekkor a bőr kipirult, száraz tapintású és forró.

A második stádiumban a keringés fokozatosan egyre rendezetlenebbé válik, amely miatt a bőrben lévő erekhez egyre kevesebb vér jut, amely miatt a bőr szederjes színűvé és sápadttá válik, a pulzusszám megemelkedik.

Ha a beteg nem jut szakszerű ellátáshoz, akkor bekövetkezhet a halál. A szervek vérellátásának hosszabb ideig tartó elmaradása előidézheti azok károsodását.

Kezelése

Mivel a hőguta igen súlyos szervi károsodásokkal, illetve esetenként halállal is végződhet, ezért hőgutagyanús esetben haladéktalanul hívjunk mentőt a beteghez. A mentők kiérkezése előtt vigyük hűvös helyre a beteget, például hűvös szobába, vagy pincébe és kezdjük meg a test hűtését hidegvizes borogatással. A bőr vérkeringésének helyreállításához masszírozzuk a beteg bőrfelületeit. Bizonyos esetekben elsősegélynyújtásra is szükség lehet. Ha a beteg nem eszméletlen állapotú, akkor itassunk vele hűtött vizet, teát.

Megelőzés

A hőguta megelőzésének alapja a megfelelő hőháztartás fenntartása. Ennek érdekében ajánlott:

• bőséges folyadék fogyasztása,
• laza, világos ruházat viselése,
• a fizikai terhelés mérséklése hőség idején,
• pihenés hűvös, árnyékos helyen,
• a legmelegebb órákban a szabadtéri aktivitás kerülése.

Idősek, gyermekek és krónikus betegek esetében különösen fontos a fokozott figyelem, mert hőszabályozó mechanizmusaik kevésbé hatékonyak, így nagyobb a hőguta kialakulásának veszélye.