Ugrás a tartalomhoz

Huzesztán tartomány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Húzisztán szócikkből átirányítva)
Huzesztán tartomány
Közigazgatás
Ország Irán
SzékhelyAhváz
Körzethívószám0632422
Népesség
Teljes népesség4 710 509 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Terület64 055 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″31.327300°N 48.694000°EKoordináták: é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″31.327300°N 48.694000°E
Huzesztán tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huzesztán tartomány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان [Ostân-e Ḫuzestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján. Északnyugaton Ilám, északon Loresztán, északkeleten Iszfahán, keleten Csahármahál és Bahtijári valamint Kohgiluje és Bujer Ahmad, délkeleten Busehr, délen a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak határolja. Székhelye Ahváz városa. Területe 64 055 km², lakossága a 2016-os népszámlálás szerint 4 710 509 fő.

Népesség

[szerkesztés]

A tartomány népessége az alábbiak szerint alakult:

A népesség alakulása 2006 és 2016 között
Lakosok száma
4 274 979
4 531 720
4 710 509
200620112016
Adatok: Wikidata

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]

Huzesztán tartomány 2021 decemberi állás szerint 29 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Ábádán, Ahváz, Andiká, Andimesk, Ágádzsári, Bág-e Malek, Bávi, Behbahán, Dast-e Ázádegán, Dezful, Dezpárt, Gotvand, Ize, Haftgel, Hamidije, Hendidzsán, Horramsahr, Hovejze, Karhe, Kárun, Láli, Máhsahr, Maszdzsed-Szolejmán, Omidije, Rámhormoz, Rámsir, Sádegán, Sus, Sustar,

Története

[szerkesztés]

Huzesztán (régi perzsa és arabos ejtéssel Húzisztán) a középkorban is önálló tartomány volt: a Kárun (korabeli nevén Dudzsajl, azaz Kis-Tigris) és mellékfolyóinak (pl. a Dez, Kuhrang), illetve a Karhe alluviális síkságát magába foglaló tartomány központja kezdettől fogva Ahváz volt.


Arab lakossága már a múltban is autonómiát követelt magának az iráni államtól. A kérdés Irán és az arab államok közötti kapcsolatokban gyakorta okozott súrlódást. Így az 1980-tól 1988-ig tartó irak–iráni háborúnak is egyik ürügye volt, s nagyon sok huzesztáni arab támogatta Szaddám Huszein iraki elnököt.

Az elszakadási törekvések a tartományban már 1922 óta folyamatosak. 1999 óta újból megerősödött a szeparatizmus, amely véres terrorcselekmények formájában is megmutatkozott. A szeparatistákat valószínűleg Szaúd-Arábiából támogatják, de Európában is lobbiznak Huzesztán függetlenségéért.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) استان‌های ایران című perzsa Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)