Héberger Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Héberger Károly
Született1925. július 5.[1]
Párizs
Elhunyt1984. október 26. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök, könyvtárigazgató
IskoláiBME
SírhelyeFarkasréti temető (60-3-114. fülke)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Héberger Károly (Párizs, 1925. július 5. – Budapest, 1984. október 26.) gépészmérnök, könyvtáros, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, 1963–84 között a Műegyetem Központi Könyvtárának (ma: BME-OMIKK) igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Dr. Héberger Károly (BME-OMIKK képgyűjtemény)

Párizsban született 1925-ben. 1944-ben a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában szerzett technikusi oklevelet. Pályáját a Magyar Optikai Műveknél kezdte műszaki rajzolóként. A háború után felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. 1951-ben szerzett mérnöki oklevelet.[4]

1951-től a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott, a levelező tagozat oktatási osztályát vezette. 1953-ban átkerült Oktatásügyi Minisztériumba, szakterülete az új műszaki egyetemek létesítése volt. Minisztériumi munkájával párhuzamosan 1955-től a Budapesti Műszaki Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékén oktatott, adjunktusi státusban. adjunktusként. 1959-ben mérnök-közgazdász oklevelet, 1963-ban műszaki doktorátust szerzett.

Társszerzőként közreműködött a Tanszék által 1957-61 között kiadott „Gépgyártástechnológia” és „Gépgyártástechnológiai példatár” című egyetemi jegyzetsorozatainak elkészítésében.[4]

1963-ban kinevezték a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának – a mai BME OMIKK – igazgatójává. Ebben a tisztségben dolgozott haláláig, 1984-ig. A könyvtári tájékoztatást a mérnökképzés és a mérnöki munka alapvetően fontos támogató háttérszolgáltatásának tekintette, sokat tett a könyvtári szolgáltatás fejlesztéséért. A könyvtár fejlesztéséért kifejtett munkásságáért 1978-ban megkapta a Szabó Ervin-emlékérmet. 1982-ben, a BME alapításának 200. évfordulója alkalmából kiadott, az egyetem történetét tárgyaló könyv megírásában is részt vett.[5] Szerkesztőbizottsági tagja volt a Felsőoktatási Szemle és a Technikatörténeti Szemle műszaki szakfolyóiratoknak.[4]

Fia ifj. dr. Héberger Károly okl. vegyészmérnök (*1953).[6][7]

Munkássága[szerkesztés]

A BME Központi Könyvtárának olvasóterme

Igazgatósága alatt a Műszaki Egyetem összes tanszéki könyvtárát újraleltározták, állományukat korszerűsítették.[8]

1963-ban elvégezték a teljes könyvtári állomány revízióját. 1965 végére befejeződött a teljes könyvtári anyag (105 206 kötet) átleltározása. A Művelődésügyi Minisztérium 132/1965/M.K.10/M.M. számú utasításának megfelelően megalakult a BME (Budapesti Műszaki Egyetem) és az ÉKME (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem) közös könyvtári tanácsa.[8] Megszervezték az első évfolyam hallgatóinak rendszeres könyvtárhasználati oktatása, több karon kötelező jelleggel megkezdték a szakirodalmi ismeretek kutatásának és használatának szervezett oktatását. 1964-től rendszeresen kiadták a Felsőoktatási Szakirodalmi Tájékoztató sorozat Műszaki és Természettudományok köteteit, 1967-től az európai műszaki egyetemek és főiskolák szakosítási rendjéről szóló kiadványokat, és a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Évkönyveit. Az épület előcsarnokában könyv- és dokumentumkiállításokat szerveztek.[8]

1965-ben a Művelődésügyi Minisztérium 53.319/1965.VII.c. sz. utasítása alapján a BME Központi Könyvtárának le kellett mondania Eötvös József hagyatékának legnagyobb részéről, melyet a minisztérium „profilidegennek” minősített, és az MTA Irodalomtörténeti Intézetének adott át. Az Eötvös-hagyaték a BME könyvtár féltve őrzött értéke volt, mivel Eötvöst tekintik az egyetemi könyvtár megalapítójának. (1848-ban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter az akkori József Ipartanoda javára öt kötetből álló könyvadományt tett, ez lett a könyvtár magja, a leltár első öt tétele. Később végrendeletében Eötvös a Műegyetem Könyvtárára hagyományozta egész könyvgyűjteményét, ennek megbontása a végrendelkező akaratával ellentétesen történt).[8]

Az 1970-es évek elején a könyvtári épület alagsori részeiben új raktárakat alakítottak ki, de a férőhely hiánya miatt 1976-tól megkezdődött az állomány szervezett „apasztása”, a nem használt, elavult tankönyvek példányszámának csökkentése.

Az Egyetemi Tanács 1971. május 10-i ülésén döntöttek az Egyetemi Levéltár létrehozásáról. 1972-ben megalakult a Központi Könyvtár Levéltári részlege, megkezdődött az addig begyűjtött dokumentumok rendezése. 1975-ben megjelent az Egyetemi Levéltár anyagát (1960-ig) bemutató repertórium. 1984-ben a levéltár az egyetem újonnan épült Z épületébe költözött.[8]

1971-ben jelent meg Móra László (1914-2009) könyvtáros „A műegyetemi könyvtár története” című műve, mely az 1848–1948 közötti száz év történetét dolgozza fel. 1979-ben Héberger Károly szerkesztésében elkészült „A Műegyetem története” című nyolckötetes monográfia, melynek szerzői Héberger Károly, Szabadváry Ferenc, Szögi László, Végh Ferenc és Zádor Mihály voltak. A korabeli cenzúra (a „lektori vélemény”) azonban nem javasolta a mű megjelenését, ezért abból csak húsz számozott, belső terjesztésű példány készült el.[8]

Főbb művei, cikkei[szerkesztés]

Könyvtár, szakirodalom-kutatás, módszertan
  • A levelező oktatás módszertani kérdései (Bp., 1955);
  • Ľ’enseignement supérieur en Hongrie (Bp., 1966); (franciául)
  • Az oktatás módszerei (Arz Gusztávval, Bp., 1967);
  • Az informatika szerepe a szakemberképzésben (Bp., 1971);
  • (1975) „A könyvtárhasználat és a szakirodalomkutatás oktatása a Budapesti Műszaki Egyetemen”. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) 22 (10-11), 755-758. o. [2021. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)  
  • A jövő könyvtárai: trendek és prognózisok (Bp., 1977).
  • Fejezetek az informatikából (1978)
  • A Műegyetem története, 1782-1967 (1979), társszerzőként
  • A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éves (1981, 1985)
  • (1982) „Per tangentem: Aggódunk!”. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) 29 (6). (Hozzáférés: 2019. október 28.)  
Gépgyártástechnológia szakterületen
  • A gazdaságos sorozatnagyság számítási módszerei és bibliográfiája (társszerző Cserhalmi György, Bp., 1965);
  • Gépipari minőségellenőrzés bibliográfiája (társszerzőkkel, Bp., 1967);
  • A gépgyártás technológiája, egyetemi tankönyv (1981)
  • A fémipari anyag- és gyártásismeret oktatásának módszertana (1984, 1985)
  • Gépgyártástervezési példatár (1984, 1986, 1989), társszerzőként (Angyal Béla szerk.)[9]
  • (1965) „Felülvizsgálatok a műszaki egyetemi könyvtárakban (társszerző Móra László)” 12 (5-6), 446-454. o. [2019. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 28.)  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06110.htm, Héberger Károly, 2017. október 9.
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 355. o. ISBN 963-05-2500-3  
  5. ↑ A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éves
  6. ↑ Országos Doktori Tanács. Személyi adatlap.. doktori.hu. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  7. ↑ (ifj.) Héberger Károly honlapja. aki.ttk.hu. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  8. ↑ a b c d e f A Műegyetemi Könyvtár története. 1963. szeptember 1. - 1984. október 26.. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  9. ↑ BME OMIKK központi katalógus. Szerző: Héberger Károly. aleph.omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2019. október 29.)

Kapcsolódó információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Héberger_Károly&oldid=26760802”