Gyorskölcsön
A gyorskölcsön olyan, jellemzően szabad felhasználású hitelforma, amelyet a pénzügyi szolgáltatók gyors elbírálással (1-2 nap), rövid futamidőre folyósítanak. Más hitelkonstrukcióknál jellemzően kisebb összegűek, általában néhány tízezer és egymillió forint körüli összeg igényelhető Magyarországon gyorskölcsönként.
A gyorskölcsön a személyi hitel egy speciális fajtája, amelyet rendszerint egyszerű igényelhetőséggel, gyors és rugalmas elérhetőséggel népszerűsítenek a pénzügyi szolgáltatók. A kölcsönnyújtó a folyósítás előtt nem folytat részletes hitelbírálati eljárást, és nem kíván meg kezest sem. Ezek a kölcsönök ezért jóval kockázatosabbak a hitelezőnek, így jóval drágábbak is, ami akár 100% feletti THM-et is jelenthet.[1]
A gyorskölcsön általában szabadon felhasználható, tehát az igénylőnek nem kell hitelcélt igazolnia a hitelező felé. Ez alól kivételt képezhetnek a speciális áruvásárlási, utazási vagy egészségügyi gyorskölcsönök, amelyeket kifejezetten valamilyen áru vagy szolgáltatás fedezeteként igényelnek.
Gyorskölcsön igénylése[szerkesztés]
A gyorskölcsön igénylésére lehetőség van személyesen, a pénzintézet fiókjaiban, illetve egyre gyakrabban online formában is. Az online igénylés népszerűsége egyre nagyobb e kölcsöntípus esetében, mivel a személyes igénylésnél általában gyorsabb és egyszerűbb folyamat.
Az igényléskor a hiteligénylőnek meg kell adnia személyes adatait, be kell mutatnia a jogosultságát bizonyító dokumentumokat, illetve azt is meg kell adnia, hogy pontosan milyen feltételekkel és mekkora összeget kölcsönözne.
Az igénylést követően a pénzintézetek általában 24 órán belül tájékoztatják az igénylőt arról, hogy megkaphatja-e a kölcsönt.
Feltételei[szerkesztés]
A gyorskölcsön igénylőjének legalább 18 évesnek kell lennie, de egyes esetekben akár 21 éves korhatárt is megszabhatnak a pénzintézetek. Megszabhatnak maximális életkort is, ez általában 65-70 év. Az igényléshez szükséges valamilyen személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél), lakcímkártya, illetve egyes esetekben ez utóbbi hiányában bérleti szerződés bemutatása. Alapvető feltétel a magyar állampolgárság megléte és az egy munkahelyen eltöltött, legalább hat hónapos folyamatos munkaviszony igazolása is.
A gyorskölcsönöket kínáló pénzintézetek maguk szabják meg, hogy milyen feltételekkel adnak ilyen hitelt ügyfeleiknek.
Önerő jellemzően nem szükséges ahhoz, hogy a gyorskölcsönt folyósítsák. Kivételt képezhetnek ez alól bizonyos áruhitel gyorskölcsönök, ahol egyes esetekben 10-20 százalékos, vagy akár magasabb önerőt is előírhatnak a pénzintézetek.
Jelzálogra a gyorskölcsön igényléséhez egyáltalán nincsen szükség. Ennek oka, hogy a gyorskölcsönt nevének megfelelően néhány napon belül folyósítják, elsősorban olyanok számára kínálják, akiknek rövid időn belül van szükségük a pénzre. Ez jellemzően 1-2, legfeljebb 10 napos átfutási időt jelent, a jelzálog ügyintézése azonban ennél jellemzően jóval tovább tart. Ennek megfelelően viszonylag nagyobb összegű gyorskölcsönök esetén a hitelező gépjármű fedezetet kér. Fedezetként szolgálhat motorkerékpár, teherautó, mezőgazdasági gép, vagy más típusú gépjármű is. A felvehető összeg ekkor a gépjármű forgalmi értékének legfeljebb 65 százaléka lehet. A gépjármű értékének megállapításához, azaz az értékbecsléshez annak EroTax-értékét veszik figyelembe. A gépjárműnek, amely a hitel fedezetéül szolgál, érvényes dokumentumokkal kell rendelkeznie, valamint nem lehet 12 évesnél idősebb (illetve a futamidő végén 15 évesnél idősebb). A gépjármű a futamidő alatt szabadon használható, ám nem adható el. A gépjármű fedezetes gyorskölcsön forint- és devizaalapon is igényelhető, futamideje 12 és 96 hónap között változik, magánszemélyek esetében legfeljebb 84 hónap lehet.
Minden esetben szükség van arra, hogy a hiteligénylő igazoljon valamilyen jövedelmet a pénzintézet felé. Jellemzően minimálisan 60-65 ezer forintos jövedelmet követelnek meg, az összeg azonban az igényelt hitel mértékétől is függhet. Amennyiben a jövedelem forrása kizárólag szociális ellátás, vagy egyéb szociális támogatás, álláskeresési járadék, munkanélküli segély, vagy ellátás, képzési támogatás vagy diákmunka, a pénzintézetek az igénylést visszautasítják. A jövedelem igazolása érdekében egy 30 napnál nem régebbi dokumentum (például munkáltató igazolás, bérpapír, bankszámlakivonat, nyugdíjszelvény vagy postai szelvény) bemutatása szükséges.
Kizáró tényezők[szerkesztés]
A pénzintézet megtagadhatja a gyorskölcsön folyósítását, amennyiben az általa meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül az igényléskor.
A pénzintézetek Magyarországon kizáró tényezőnek tekintik azt is, ha a hiteligénylő aktív státusszal rendelkezik a KHR (korábbi BAR) listán. Sok esetben még a passzív státusz is kizáró tényező lehet.[2]
A gyorskölcsön felvételének és visszafizetésének körülményeit a 2013. évi V. törvény,[3] azaz a Polgári Törvénykönyv LIII. fejezete szabályozza. Ennek értelmében:
A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosítékértékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
A hitelező emellett felmondhatja a gyorskölcsönre kötött szerződést akkor is, ha az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
Ki adhat gyorskölcsönt?[szerkesztés]
A jogszabályok nem korlátozzák, hogy kitől igényelhető gyorskölcsön, így az elméletben felvehető akár banki tranzakciókra és hitelekre szakosodott pénzintézetektől, bankoktól, akár magánszemélyektől is. Ugyanakkor a gyakorlatban Magyarországon csak azokat a hiteleket tekintik valódi gyorskölcsönnek, amelyeket pénzintézetektől igényelnek és vesznek fel.[4] A törvényesség feltétele az érvényes kölcsönszerződés megléte.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pénziránytű. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ Miért utasíthatják el gyorskölcsönünk igénylését?. Hitel-center. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ Gyorskölcsönök sajátosságai 5 percben. Hitel mindenkinek. (Hozzáférés: 2014. október 5.)