Gyertyánffy István
| Gyertyánffy István | |
 | |
| Vasárnapi Ujság 1881. 373. l. | |
| Született | 1834. december 25.[1][2] Tibód |
| Elhunyt | 1930. augusztus 2. (95 évesen)[1][2] Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, tanügyi író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-1-90)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánffy István témájú médiaállományokat. | |
Gyertyánffy István (Tibód, Udvarhelyszék 1834. december 25. – Budapest, 1930. augusztus 2.) magyar pedagógus, pedagógiai író, kir.tan.tankerületi főigazgató, a Ferenc József-rend lovagja (1885).
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az erdélyi örmény Gyertyánfi család leszármazottja.[5][6] Felmenői kolozsvári kereskedők voltak. Gyertyánffy Berta rokona.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svájcban és Németországban tanulmányozta a tanítóképzőket és a népiskolákat. Székelyudvarhelyen volt tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató Székelykeresztúron 1870–1873 között. 1873-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter megbízásából a budai népiskolai tanítóképzőben létrehozta a Paedagogiumot. 1898-ig állt az intézet élén, 1899-ben vonult nyugalomba. 1874–1895 között a Néptanítók Lapját szerkesztette, 1878–1898 között az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja volt. Eötvösi fogantatású pedagógiai elveket hirdetett, mely szerint az emberi és állampolgári szabadság biztosítása a széles körű népoktatáson és művelődési egyenlőségen alapul.
Főbb munkáiból
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Emlékirat a m. kir. tanítóképezdék reformja ügyében. Székelyudvarhely, 1872.;
- A népiskola módszertana. (Dittes nyomán, Kiss Áronnal.) Budapest, 1876.;
- A budapesti m. kir. állami elemi és polgári iskolai tanítóképezde múltja és jelene. Budapest, 1882.;
- A polgári iskola helye iskolai szervezetünkben. Budapest, 1894.;
- A Paedagogiumról. Budapest, 1897.;
- A tanítóképző intézeti tanárok képzésének és képesítésének kérdéseiről. Budapest, 1898.;
- A Paedagogium. Adatok múltjának ismeretéhez. Budapest, 1913.;
- Levelek a feminizmus és köznevelés kérdései köréből. Budapest, 1917.;
- Az Országos Tanszermúzeumról és a Pedagógiai Könyvtárról. Budapest, 1923.
Társasági tagság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar Pedagógiai Társaság (1891-től)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05607.htm". Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ Gyertyánfi család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bollókné Panyik Ilona: Gyertyánffy István című szócikke. Lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 610. p.
- Pedagógiai Lexikon
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyarfalvy L.: Gyertyánffy István és a budai Paedagogium. Budapest, 1968.
- Droppánné Debreczeni Éva: Gyertyánffy István. Budapest, OPKM, 2003. (Tudós tanárok - tanár tudósok sorozat) ISBN 963-9315-50-8
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szűts-Novák, Rita: A nőnevelés és feminizmus dilemmája Gyertyánffy István pedagógiájában In: Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021. Békéscsaba, Magánkiadás. pp. 15-29.,