Gloriette kút
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Gloriette kút | |
 | |
| A Széchenyi hegyen 1898 óta kilátóként funkcionál | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Tervező | Ybl Miklós |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Gloriette kút
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 18° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 18° 59′ 15″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriette kút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gloriette kút artézi kút, majd díszkút volt a városligeti Hősök terén 1906 óta álló Millenniumi emlékmű helyén 1878-tól kezdve, amelyet két évtizeddel később felköltöztettek a Széchenyi-hegyre.
Története[szerkesztés]
1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába fogott a mai Hősök terén, a városligeti tó és az Aradi utca között, a tótól 30 ölnyi távolságra (kb. 60 m‑re). A 971 m‑es mély kút 1878-ban készült el (a hévizet 1877. június 4‑én érték el) — ez volt akkor Európa egyik legmélyebb fúrása, amiből napi 1200 m³ 73,8°C‑os víz tört fel. A kút fölé épített egyszerű bódét Zsigmondy „fúrháznak” nevezte.
1884-ben ezt lebontották, és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkutat építettek. A Gloriette nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.
Költöztetés[szerkesztés]
Az egykor Andrássy út végén álló Gloriette kutat az Millenniumi emlékmű építése miatt 1898-ban áttelepítették Budára, a XII. kerületi Széchenyi-hegyre. A korabeli Pesti Hírlap így írt: „A csinos gloriettet, mely Ybl Miklós tervei szerint készült, most más helyen akarják fölállítani. Egyesek azt szeretnék, hogy az a népligetben állittassék föl. A svábhegyi lakosok azonban azt óhajtják, hogy a Széchenyi-hegy csúcsán helyezzék el s a zászlórúd jelezze a főváros legmagasabb pontját.” A Széchenyi-hegy csúcsán újra összerakott építmény később kilátóként szolgált, habár ma már a megnőtt fák miatt a kilátás erősen korlátozott, az örökzöldek miatt pedig télen is.[1]
Emléktábla[szerkesztés]
A régi kút mai helyén egy réztábla található, melyen ez áll: „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését. OMBKE 1968”
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A városligeti Gloriette kút története. Zuglói Lapok, 2016. június 30. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
További információ[szerkesztés]
- Széchenyi-emlék és -kilátó (műemlékem.hu)