Gergő Zoltán

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergő Zoltán
SzületettGreiner Zoltán
1893. január 16.[1]
Szeged
Elhunyt1975. augusztus 24. (82 évesen)[1]
Budapest
Álneve
  • Nagy Gábor
  • Kiszely János
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaumgarten Janka
Foglalkozásaközgazdász
SírhelyeFarkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Gergő Zoltán, 1905-ig Greiner Zoltán (Szeged, 1893. január 16.[2] – Budapest, 1975. augusztus 24.) közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa (1958).

Élete[szerkesztés]

Gergő (Greiner) Emil (1855–1918) államvasúti hivatalnok és Ausländer Gizella (1868–1927) gyermekeként született zsidó családban.[3] Középiskolai tanulmányait a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban, majd a Szegedi Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskolában végezte, ahol 1909-ben érettségizett.[4] 1910 és 1921 között az Angol–Osztrák Bank Könyvelési Osztályának tisztviselőjeként dolgozott. Az első világháború (1914–1918) idején frontszolgálatot teljesített és orosz hadifogságba esett. Hazatérése után az Általános Értékbank és a Stock Motoreke Nehézipari Vállalat munkatársa lett. 1926-től az Újpesti Posztógyárnál dolgozott cégjegyzőként, később főkönyvelőként, majd cégvezetőként. 1936 és 1939 között a Gyapjúáru Kereskedelmi Kft. cégvezetője volt.[5] Az 1930-as évek elején csatlakozott a Társadalmi Szemle köréhez, munkatársa volt a kolozsvári Korunk című folyóiratnak és cikkeit a Népszava is közölte. A második világháborút követően a Nemzeti Segély főtitkára, s a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Gazdasági Bizottságának munkatársa lett. 1946 májusában a Szikra Nyomdák, Lap- és Könyvkiadók igazgatója volt. 1948 augusztusában kinevezték miniszteri tanácsossá a Pénzügyminisztériumban, illetve miniszteri osztályfőnöki címet is kapott.[6] 1948 és 1950 között politikai gazdaságtant oktatott a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen, az Agrártudományi Egyetemen és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1953 és 1959 között a SZÖVOSZ Közgazdasági Osztályát vezette. 1958. április 24-én védte meg Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései című kandidátusi értekezését. 1959-től 1963-ig a Szövetkezeti Kutató Intézet vezetője volt.

Felesége Baumgarten Janka volt, Baumgarten Izsák és Klein Fáni lánya, akivel 1927. október 2-án Budapesten kötött házasságot.[7]

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A tőkés termelési mód útja és természete. Nagy Gábor néven. (Budapest, 1942)
  • A dialektikus és történelmi materializmus alapjai. Sztálin tanulmányának lefordított és átszerkesztett változata Botos Vince néven, Nagy Tamással. (Budapest, 1942)
  • Világgazdaság és világháború. Nagy Gábor néven. (Budapest, 1943)
  • Kis közgazdasági enciklopédia. A német nyelvű, haladó szellemű közgazdaság-tudományi munkákban előforduló szakkifejezések népszerű magyarázata. Kiszely János néven. (Budapest, 1943)
  • Bevezetés a közgazdaságtanba. Kiszely János néven. (Budapest, 1943)
  • Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a piacokért folyó harcban (Társadalmi Szemle, 1947)
  • Közgazdaságtan. Politikai gazdaságtan. A tudományos szocializmus gazdasági alapjainak népszerű ismertetése. (Budapest, 1949)
  • Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1953)
  • A kommunisták harca a marxista-leninista közgazdasági elmélet terjesztéséért, tisztaságáért. 1929–1944. (Közgazdasági Szemle, 1960)
  • Kommunista újságírók a Népszavánál (Párttörténeti Közlemények, 1962)
  • Az illegális kommunista párt harca a budapesti gyárak munkásainak és termelőeszközeinek elhurcolása ellen (Párttörténeti Közlemények, 1963)
  • A Magyar Tanácsköztársaság szövetkezeti tapasztalatai (Budapest, 1964)
  • Harc a budapesti gyárak munkásainak és gépeinek elhurcolása ellen (A szabadság hajnalán. Szerk. Lányi Ernőné, Nagy Eta, Petrák Katalin. Budapest, 1965 és Tanúságtevők. 5. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1944–1948. Budapest, 1975)
  • A szövetkezetek szerepe a szocialista társadalomban (Budapest, 1966)
  • A szövetkezetek felső szervei (Társadalmi Szemle, 1968)

Fordításai[szerkesztés]

  • Karl Marx: A tőke. I. kötet. A közgazdaságtan bírálata. Megjelent négy részben, az előszót Molnár Erik írta. Fordította Nagy Gábor néven. (Budapest, 1934–1937)
  • Karl Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához. Függelék: Marx „A politikai gazdaságtan bírálatához” című művéről, Engels Frigyes levelezéséből. 1858–1859. Megjelent Marx halálának 70. évfordulóján. Az előszót Czóbel Ernő írta. (A marxizmus-leninizmus kis könyvtára, Budapest, 1953)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Munka Érdemrend (1955)[8]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1967, 1968, 1973)[9][10][11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gergő Zoltán, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05177.htm
  2. ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 5/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  3. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség házassági akv. 14/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  4. ↑ Iskolai értesítők, Szeged - Állami felsőkereskedelmi iskola, 1909
  5. ↑ Központi Értesítő, 1936. február 13. (61. évfolyam, 7. szám)
  6. ↑ Magyar Közlöny, 1948. szeptember 16. (208. szám)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 438/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  8. ↑ Magyar Közlöny, 1955. november 26. (124. szám)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1967. április 9. (21. szám)
  10. ↑ Magyar Közlöny, 1968. december 8. (97. szám)
  11. ↑ Magyar Közlöny, 1973. február 1. (8. szám)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gergő_Zoltán&oldid=27008636”