Gereblyés László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gereblyés László
Élete
Született 1904. március 30.
Csákberény
Elhunyt 1968. október 18. (64 évesen)
Balatonfüred
Nemzetiség magyar
Szülei Grünfeld Ignácz
Staüber Regina
Pályafutása
Írói álneve Góbé László
Orondi András
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Testvéreim (versek, 1925)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956, 1967)

Gereblyés László (eredeti neve: Grünfeld László) (írói álnevei: Góbé László; Orondi András) (Csákberény, 1904. március 30.[1]Balatonfüred, 1968. október 18.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Grünfeld Ignácz és Staüber Regina voltak.[1] 1922-ben érettségizett Székesfehérváron. 1923–1932 között a budapesti Magyar Általános Takarékpénztárban tisztviselőként dolgozott. 1924-ben az illegális KMP tagja lett. 1927-1930 között a 100% című folyóirat és a Korunk folyóirat munkatársa volt. 1929–1930 között Forrás címmel irodalmi folyóiratot indított. 1932-ben állásából eltávolították versei miatt, majd bebörtönözték. 1934-től fizikai munkásként dolgozott az Óbudai Pamutiparban. 1936-ban politikai tevékenysége miatt innen is elbocsátották. 1938-ban Párizsba emigrállt. 1943-ban a Magyar Szemle munkatársa, majd szerkesztője volt. 1945-ben jött haza Magyarországra. 1946–1949 között a Nagyvilág című folyóirat főszerkesztője volt. 1949-től a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott. 1957–1959 között, valamint 1962-től a Nagyvilág folyóirat szerkesztője volt. 1959–1962 között a párizsi Magyar Intézet igazgatójaként működött.

Emléktáblája Budapest II. kerületében a Frankel Leó u. 96. szám alatt

Művei[szerkesztés]

  • Testvéreim (versek, 1925)
  • Gereblyés László verseiből (versek, 1929)
  • Versek (versek, 1930)
  • A döntés felé (riportok, 1932)
  • A textilipar dolgozói (irodalmi szociográfia, 1937)
  • Nehogy engedj! (versek, 1937)
  • Árnyék az időben (versek, 1946)
  • Biztató (versek, 1947)
  • Egyenes út (válogatott versek, 1951)
  • Henri Martin (verses színmű, 1952)
  • Fölfelé (versek, 1955)
  • Mindhalálig (versek, 1958)
  • Így volt. Szociográfíai jegyzetek a 30-as évekből (1959)
  • Volt, van, lesz (versek, 1960)
  • Túl a határon (versek és műfordítások, 1963)
  • Még tovább (összegyűjtött versek, 1964)
  • Versek mozgóképre (versek, 1966)
  • Láncolat (versek, 1968)
  • Antanténusz. Mondókák és tréfás versek (1968)
  • Új Bolond Istók (válogatott versek, 1969)
  • Ezerarcú világ (összegyűjtött verses műfordítások, 1971)
  • Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról (válogatott költemények gyűjtéséből, 1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]