Garáb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garáb
1171-ben alapított premontrei apátság romjain felépülő templom
1171-ben alapított premontrei apátság romjain felépülő templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Kovács Zoltán[1]
Irányítószám 3067
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 48 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 6,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garáb (Magyarország)
Garáb
Garáb
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″
Garáb (Nógrád megye)
Garáb
Garáb
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garáb témájú médiaállományokat.

Garáb község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhátvidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő, zsáktelepülése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Pásztó és Szécsény között kb. félúton helyezkedik el, Budapesttől kb.75 km-re fekszik. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik 375 méter tengerszint feletti magasságban. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 m, Nagykő-tető 551 m, Macska-hegy 574 m, Purga-hegy 575 m, és a kilátóval ellátott Tepke 567 m).

2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő, ezért a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.

Története[szerkesztés]

A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos GARÁB.

A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.

Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.

1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.

A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.

A török idők és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.

A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]