Galla Placidia mauzóleuma
| Ravenna kora keresztény műemlékei | |
| Világörökség | |
 | |
| Galla Placidia mauzóleuma | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Világörökség-azonosító | 788-001 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1996 |
| Elhelyezkedése | |
 Galla Placidia mauzóleuma
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 44° 25′ 16″, k. h. 12° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 16″, k. h. 12° 11′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galla Placidia mauzóleuma témájú médiaállományokat. | |
Galla Placidia mauzóleuma (olaszul Mausoleo di Galla Placidia) az olaszországi Ravenna kora keresztény műemlékeinek sorát gazdagítja.
A ravennai épületek legtöbbje az 5. század elején a római – milánói ókeresztény hagyományokat folytatta. E vegyes stílust követte a San Vitale-templom (402-425). Ehhez az épülethez kapcsolódik a Galla Placidia-mauzóleum, mely nagyrészt a milánói irányzathoz igazodott.
Galla Placidia Theodosius lánya volt, akit a gótok Róma 410-es ostroma után elraboltak és feleségül adták Athaulf nyugati gót királyhoz (414-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment III. Constantius császárhoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450).
A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, centrális elrendezésű mauzóleum. Az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentinianus, III. Constantius, és Galla Placidia nyugszanak.
Galla Placidia mauzóleumának alaprajza még nyomon követhető Theoderik síremlékén és az Ariánus keresztelőkápolnán – ugyancsak Ravennában.
Képek[szerkesztés]
-
Belső tér -
Stilizált virágokkal díszített boltozat -
A „jó pásztor” íves ablak -
Szent Lőrinc íves ablak -
A mauzóleum alaprajza
(James Fergusson: "Illustrated Handbook of Architecture", 1855)
Források[szerkesztés]
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
