GZA–651

GZA–651
GZA–651 Tallinnban
Gyártási adatok
Gyártó	Gorkiji Autóbuszgyár (GZA), Rigai Autóbuszgyár (RAF), Pavlovói Autóbuszgyár (PAZ), Kurgani Autóbuszgyár (KAvZ)
Gyártásban	1949–1973
Hosszúság	6170 mm
Szélesség	2360 mm
Magasság	2625 mm
Tömeg	3550 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz GZA–651 témájú médiaállományokat.

A GZA–651 a Gorkiji Autóbuszgyár (GZA) GAZ–51 tehergépkocsi alvázán 1949-től 1973-ig – többféle típusjelzéssel is – gyártott autóbusza, melyet elsősorban vállalatok, kolhozok és egyéb szervezetek használtak szolgálati járműkét, emellett azonban a tömegközlekedésben utasszállításra is alkalmazták. Az 1950-es évektől a Szovjetunió egyik legelterjedtebb kisméretű autóbusza volt.

Története

A 19 személyes jármű fakeretes felépítményéhez a Gorkiji Autógyár (GAZ) készítette a GAZ–51 és GAZ–51A alvázakat (motorral és futóművel). A GZA-nál 1949-ben indult el a sorozatgyártása. Hamarosan kiderült azonban, hogy a gorkiji gyárnak nincs elég kapacitása a tehergépkocsikkal párhuzamosan az autóbuszok tömeges gyártására. Ezért 1952-ben a jármű gyártását áttelepítették a Pavlovói Autóbuszgyárba (PAZ), ahol 1961-ig gyártották PAZ–651 típusjellel. Pavlovóban az első öt autóbusz 1952. augusztus 5-én gördült le a gyártósorról. A pavlovói gyártással párhuzamosan 1953-tól a Rigai Autóbuszgyárban (RAF) is beindult a sorozatgyártása RAF–651 jelzéssel, de ott csak két évig készült, 1955-ben beszüntették a gyártását. A GAZ 1955-ben állt át a GAZ–51 modernizált változatának, a GAZ–51A-nak a gyártására, ettől kezdve az autóbuszhoz is ennek az alvázát használták.

A PAZ-nál 1956–1958 között kis szériában teljesen fémépítésű felépítménnyel is készült, ennek típusjelzése PAZ–651A volt. Pavlovóban speciális változatokat is gyártottak. Ilyen volt pl. a PAZ–657 kenyérszállító, a PAZ–659B mozgó járványügyi laboratórium, a PAZ–655 pénzszállító változat.

Az egyszerű, fából készült felépítmény miatt különösebb gyártási infrastruktúra nélkül, javítóműhelyekben is elő lehetett állítani. Emiatt az autóbuszt a GAZ–51 alvázra több szovjet járműjavító vállalat is gyártotta kis sorozatban. Ezek kialakításukban többnyire kissé eltértek az eredeti változatoktól.

A Pavlovói Autóbuszgyár 1956-ra saját típust fejlesztett ki, a korszerűbb kialakítású PAZ–652-t, melynek gyártására fokozatosan áttért. Ezért a PAZ–651-es sorozatgyártását áttelepítették a Kurgani Autóbuszgyárba (KAvZ), míg a PAZ-nál 1961-ig már csak csökkentett szériában készült. A KAvZ-nál a típus sorozatgyártása 1958-ban kezdődött el KAvZ–651A jelzéssel, és 1973-ban fejeződött be. A KAvZ 1971-től gyártotta a módosított KAvZ–651B jelzésű változat, mely azonban kizárólag abban különbözött a KAvZ–651A-tól, hogy külön utastéri fűtőberendezést kapott.

Műszaki jellemzői

A GZA–651 ún. csőrös kialakítású autóbusz, melyet a GAZ–51-es tehergépkocsi alvázára építettek. Erre a célre a GAZ–51 speciális, módosított alvázát, a GAZ–51I-t gyártották. Ennél a menettulajdonságok és a kényelem fokozása érdekében a hátsó futómű kiegészítő lengéscsillapítókat kapott, valamint megnövelték a létraalváz hossztartóit. Az alvázra a GAZ–51-nél is alkalmazott hathengeres, soros hengerelrendezésű benzinmotort szerelték. Üzemanyagtartálya 105 literes. A fékrendszere hidraulikus. Egyes speciális változatoknál a 4×4-es hajtásképletű GAZ–63-as alvázát használták.

A jármű felépítményét fa keretszerkezet alkotja, melyet acéllemezekkel borítottak. Az orr-rész lényegében megegyezik a GAZ–51-esével. Egyes változatoknál a vázat alkotó keretszerkezet is fémből készült. Ezeknél sajtolással készült profilozott tartókat használtak, melyeket hegesztéssel egyesítettek. Az egy darab utasajtót a jobb oldalon helyezték el, egy mechanizmus segítségével ez a vezetőülésből manuálisan is nyitható és zárható. A vezető munkahelye nem volt elválasztva az utastértől, de a bal oldalon a vezető saját ajtóval rendelkezett. Egyes speciális változatoknál a jármű hátulján egy harmadik ajtó is lehetett. Az utastér padlózata is fából készült. Erre erősítették két sorban a kétszemélyes üléseket, melyek 19 utasnak biztosítottak ülőhelyet. Az állóhelyekkel együtt a maximális utaslétszám 25 fő.

A korai sorozatoknál a járműbe nem építettek külön, független utastéri fűtőberendezést. Ez csak 1971-ben jelent meg a KAvZ–651B változatnál.

Típusváltozatok

KAvZ–663 Moszkvában

• PAZ–651G – Vegyes, személy- és teherszállító változat. Az utastér szélén elhelyezett üléseket fel lehetett hajtani, így az teherszállításra is alkalmas volt. 15+1 főt szállíthatott. A felépítmény vegyes, fa- és fémépítésű.
• PAZ–653 – Mentő változat. Eredetileg a GZA gyártotta, majd 1953-tól a PAZ-nál készült. A személyzeten kívül négy hordágy, vagy 13 ülő beteg elhelyezésére és szállítására volt alkalmas. Rabszállítóként is alkalmazták, valamint létezett katonai mentőgépkocsi változata is, az ASZ–1. Utóbbi esetben az alváza nem a GAZ–51-é volt, hanem az ahhoz hasonló, de 4×4-es hajtásképletű, terepjáró változaté, a GAZ–63-é. Kezdetben a GAZ-nál, majd 1953-tól a PAZ-nál gyártották.
• PAZ–654 – A hadsereg számára a GAZ–63 alvázán készített parancsnoki jármű. Legfeljebb 10 példány készült ebből a változatból. A kabinban rögzített asztal, székek, rádióberendezés és tűzoltó rendszer, valamint fegyverszekrény kapott helyet.
• PAZ–657 – Kenyérszállító változat, melyet 1954–1958 között gyártottak a PAZ. Felépítménye fából készült.
• PAZ–658 – A PAZ–657 kenyérszállító változathoz készített egytengelyes utánfutó. Felépítménye konstrukciós szempontból megegyezett a PAZ–657-ével.
• PAZ–659 – Mozgó bolt változat, melyet az összkerékmeghajtású GAZ–63E tehergépkocsi alvázára építettek, de a kerekek a GAZ–51-től származtak. A felépítménye fakeretes, melyet vékony acéllemezekkel burkoltak. Az 1950-es évek második felében a felépítmény már teljesen fémépítésű volt. Az autóbusz jobb oldalán egy felnyitható ajtót alakítottak ki, e mögött volt a pult. Ezt a változatot 1961-ig gyártották a PAz-nál, majd 1961-ben a gyártás áttelepítették a KAvZ-hoz, ahol az 1968-ig folyt.
• PAZ–661 – Ruhaszállító változat. Kialakításában hasonló volt a PAZ–657 kenyérszállítóhoz. Csak a kabin belső kialakításában különbözött, melyben a ruhák felfüggesztésére szolgáló vascsöveket építettek be. 1954–1956 között mindössze 156 darabot gyártottak belőle.
• PAZ–663 – Mozgó geofizikai laboratórium, melyet a GAZ–63 alvázra építettek. A növelt terepjáró képességű járművet a Mityiscsi Műszergyárban alakították ki. Később a KAvZ gyártotta hasonló típusjellel és hasonló feladatkörre.
• KAvZ–651G – Habár a típus sorozatjelzése megegyezik a PAZ–651G-vel, a KAvZ esetében a G változat oktató autóbuszt jelent, melyet az oktató számára a jobb oldalon külön üléssel és megkettőzött kezelőszervekkel láttak el.
• KAvZ–651ZS – sűrített gázzal üzemelő változat, melyet gázüzemű motorral és egy 110 literes gáztartállyal szereltek fel. A gázüzemű motor 62 LE-t adott le.
• KAvZ–663 – A GAZ–63 alvázára épített 4×4-es hajtásképletű (összkerékmeghajtású) változat, melyet nehéz terepviszonyok mellett, elsősorban a hadseregben és az olajiparban alkalmaztak. 1966–1977 között gyártották. Habár a GAZ–63 alvázára épült, kezdetben a GAZ–51 kerekeit szerelték rá, később már a GAZ–63 kerekeivel gyártották.

Műszaki adatok (KAvZ–651A)

Geometriai méretek és tömeg-adatok

• Hossz: 6170 mm
• Szélesség: 2380 mm
• Magasság: 2750 mm
• Hasmagasság: 245 mm
• Tengelytáv: 3300 mm
• Üers tömeg: 3350 kg

Motor

• Motor típusa: GAZ–51 hathengeres, soros hengerelrendezésű benzinmotor
• Motor hengerűrtartalma: 3480 cm³
• Kompresszióviszony: 6,2
• Maximális teljesítmény: 59 kW (80 LE), 3600 1/perc fordulatszámnál

Erőátvitel és futómű

• Váltómű: négyfokozatú, mechanikus
• Mellső felfüggesztés: két félelliptikus laprugó, olajtöltésű teleszkópos lengéscsillapítóval
• Hátsó felfüggesztés: két félelliptikus laprugó, olajtöltésű, kétoldali működésű teleszkópos lengéscsillapítóval kiegészítve
• Kormánymű: globoidcsigás
• Fékrendszer: elöl-hátul hidraulikus működtetésű dobfékek

Menetteljesítmény

• Legnagyobb sebesség: 70 km/h
• Üzemanyag-fogyasztás: 28 liter/100 km (60 km/h-s sebességnél)
• Fordulókör sugara: 8,1 m

Források

• Alekszandr Novikov: Szibirszkije PAZiki, in: Avtotrak, 2007/5. (oroszul)
• Alekszandr Novikov: Avtobuszi iz Pavlova na Oke, in: Avtotrak, 2005/6 (oroszul)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz GZA–651 témájú médiaállományokat.

• A Kurgani Autóbuszgyár (KAvZ) a GAZ Csoport honlapján
• A KAvZ–651 műszaki adatai (oroszul)
• A GZA–651, PAZ–651 és KAvZ–651 autóbuszok a Harkiv közlekedése portálon (oroszul)