Gépipari tűrések

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egyazon dokumentáció (alkatrészrajz) alapján gyártott gépalkatrészek általában nem egyeznek meg a rajzon megadott névleges alakkal és mérettel, hanem attól kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Az eltérések megengedett mértékét a gépipari tűrések írják elő. Az eltéréseket többek között a gyártó berendezések pontatlanságai, az anyagminőségben tapasztalható eltérések, a szerszámok kopása, a gyártás során mérhető hőmérséklet ingadozása, a munkás ügyessége befolyásolja. A megengedhető tűrések gondos megtervezése és az előállítás során történő betartása feltétele a csereszabatos alkatrészek gyártásának, ezen keresztül a tömegtermelésnek.

Mérettűrések[szerkesztés]

Alapfogalmak jelölése

A mérettűrés az a méretszórás, mely gyártási és működési szempontból egyaránt megengedhető. Tűréstechnikai fogalmak:

  • Valóságos méret egy egyedi munkadarab befejezett megmunkálása után méréssel megállapított méret.
  • Névleges méret a műszaki dokumentációban tűrések nélkül szereplő méret.
  • Alapméret az az elméleti méret, melyre a tűrések vonatkoznak. Általában (szabványos tűrések esetén mindig) megegyezik a névleges mérettel.
  • Határméret a még megengedett legnagyobb (felső határméret) és legkisebb (alsó határméret) méret.
  • Közepes méret a felső és alsó határméret számtani közepe. A műszaki számításokat erre a méretre végzik el.
  • Tűrésezett méret alsó és felső határmérete is meghatározott. Szokásos megadása a névleges méret és az attól való eltérések:
 ;

Az első példánál a felső határméret(FH) , az alsó határméret(AH) .

Meg lehet adni a tűrést szabványos jelöléssel:

 ;

Itt a felső határméret , az alsó határméret pedig , a kis "h" betű külső méretet az utána szereplő "7" számjegy pedig az IT07 tűrésmezőt jelöli.

  • Valóságos eltérés a valóságos méret és az alapméret különbsége.
  • Határeltérés a határméret és az alapméret különbsége.
  • Alapeltérés szabványos tűrések felső és alsó határeltérése közül a kisebb abszolút értékű
  • Legnagyobb eltérés a felső és alsó határeltérés közül a nagyobb abszolút értékű.

Szabványos mérettűrések[szerkesztés]

ISO szabványos alapeltérések csapokra

Nem szabványos tűrések használata esetén a munkadarab valóságos méretének ellenőrzése pontos hosszméréssel (például mikrométerrel) történik, ami lassú és nagy szakértelmet kívánó művelet. Szabványos tűrések esetén nem szükséges a valóságos méret meghatározása, elegendő azt megállapítani, hogy a vizsgált méret az alsó határméretnél nagyobb és a felső határméretnél kisebb-e. Erre pedig az idomszerek alkalmasak, ezek segítségével a minősítés gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan elvégezhető. Külső méret ellenőrzésére szolgáló idomszer kétoldalt villás kialakítású műszer, melynek egyik oldala (az alsó határméretre készített) a nem megy oldal, a másik villa belső mérete pedig a megy oldal, ennek mérete megegyezik a felső határmérettel. Belső méret idomszerénél a helyzet fordított. Mivel az idomszerek megkívánt pontosságuk miatt költséges eszközök, ezért célszerű szabványos tűréseket használni, melyekre kész idomszerek szerezhetők be a kereskedelemben.

Különböző országokban más és más méretszabványok alakultak ki, ma Európában a nemzetközi ISO szabvány szerinti tűréseket használják. A szabványos tűrést a tűrés nagysága és az alapeltérés határozza meg. Egyik érték sem változik folytonosan: a méreteket szakaszokra osztották, egy-egy szakaszon belül az alapeltérések azonosak. A különböző alapeltéréseket betűjellel látták el: a külső ("csap") méretek jelei kisbetűk, a belső ("lyuk") méretek alapeltéréseit nagybetűkkel látták el. A tűrés nagysága a névleges méreten kívül a tűrésminőségtől függ. A tűrésminőséget IT01-IT16-ig 18 csoportra osztják.

Az ISO szabvány szerinti tűrésmegadás tehát a névleges méretből, az alapeltérés betűjeléből és a tűrésminőségből áll, például:

külső méretet jelent,
belső méretet.

ISO 286 szabvány szerinti tűrések[szerkesztés]

Az ISO 286 szabvány szerinti tűrések nagysága ezredmilliméterben (μm) 500 mm névleges méretig. (1000/500)

Névleges méret Tűrésnagyság
IT01 IT0 IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 IT15 IT16 IT17 IT18
≤ 3 0,3 0,5 0,8 1,2 2 3 4 6 10 14 25 40 60 100 140 250 400 600 1000 1400
<3≤ 6 0,4 0,6 1 1,5 2,5 4 5 8 12 18 30 48 75 120 180 300 480 750 1200 1800
<6≤ 10 0,4 0,6 1 1,5 2,5 4 6 9 15 22 36 58 90 150 220 360 580 900 1500 2200
<10≤ 18 0,5 0,8 1,2 2 3 5 8 11 18 27 43 70 110 180 270 430 700 1100 1800 2700
<18≤ 30 0,6 1 1,5 2,5 4 6 9 13 21 33 52 84 130 210 330 520 840 1300 2100 3300
<30≤ 50 0,6 1 1,5 2,5 4 7 11 16 25 39 62 100 160 250 390 620 1000 1600 2500 3900
<50≤ 80 0,8 1,2 2 3 5 8 13 19 30 46 74 120 190 300 460 740 1200 1900 3000 4600
<80≤ 120 1 1,5 2,5 4 6 10 15 22 35 54 87 140 220 350 540 870 1400 2200 3500 5400
<120≤ 180 1,2 2 3,5 5 8 12 18 25 40 63 100 160 250 400 630 1000 1600 2500 4000 6300
<180≤ 250 2 3 4,5 7 10 14 20 29 46 72 115 185 290 460 720 1150 1850 2900 4600 7200
<250≤ 315 2,5 4 6 8 12 16 23 32 52 81 130 210 320 520 810 1300 2100 3200 5200 8100
<315≤ 400 3 5 7 9 13 18 25 36 57 89 140 230 360 570 890 1400 2300 3600 5700 8900
<400≤ 500 4 6 8 10 15 20 27 40 63 97 155 250 400 630 970 1550 2500 4000 6300 9700

Azok a méretek, melyekre a műszaki dokumentációban, rajzon nincs külön tűrés megadva, szintén nem lehetnek akármekkorák. A tűrésezetlen méretek tűréseit szintén nemzetközi szabványok írják elő.

Alak és helyzettűrések[szerkesztés]

A gépalkatrészek csereszabatosságának biztosításához nem elegendő a mérettűrések pontos betartása, szükséges, hogy azok alakja és a munkadarabot felépítő egyes építőelemek (például henger, kúp, gömb, sík) egymáshoz viszonyított helyzete is kellő pontossággal legyen legyártva. Ehhez a műszaki rajzokon az ISO 1101 szerinti alak- és helyzettűréseket is meg kell adni. Ezeknek természetesen ugyanúgy alkalmazkodni kell a működési követelményekhez és a technológiai lehetőségekhez.

Alak- és helyzettűrések rajzjelei
Tűréscsoport Tűrés fajta Rajzjel
Alaktűrések Egyenesség tűrése Rectitude.png
Síklapúság tűrése Planeite.svg
Köralaktűrés Circularite.svg
Hengeresség tűrése Cylindricite.png
A hossz-szelvény profiltűrése Dpps.svg
Helyzettűrések Párhuzamosság tűrése Parallelisme.svg
Merőlegesség tűrése Perpendicularite.png
Hajlásszög tűrése Inclinaison.png
Egytengelyűség tűrése Coaxialite.svg
Szimmetrikusság tűrése Symetrie.png
Pozíciótűrés Localisation.svg
Tengelymetsződés tűrése Dpo.svg
Összetett alak-
és helyzettűrés
Radiális ütés tűrése, homlokütés tűrése, adott irányú ütés tűrése Battement simple.svg
A teljes homlokütés tűrése Battement total.png
Adott profil alaktűrése Forme ligne.png
Adott felület alaktűrése Forme surface.png

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]