Gépipari tűrések

Egyazon dokumentáció (alkatrészrajz) alapján gyártott gépalkatrészek általában nem egyeznek meg a rajzon megadott névleges alakkal és mérettel, hanem attól kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Az eltérések megengedett mértékét a gépipari tűrések írják elő. Az eltéréseket többek között a gyártó berendezések pontatlanságai, az anyagminőségben tapasztalható eltérések, a szerszámok kopása, a gyártás során mérhető hőmérséklet ingadozása, a munkás ügyessége befolyásolja. A megengedhető tűrések gondos megtervezése és az előállítás során történő betartása feltétele a csereszabatos alkatrészek gyártásának, ezen keresztül a tömegtermelésnek.

Méretalak

A mérettűrés az a méretszórás, mely gyártási és működési szempontból egyaránt megengedhető. Tűréstechnikai fogalmak:

Valóságos méret egy egyedi munkadarab befejezett megmunkálása után méréssel megállapított méret.
Névleges méret a műszaki dokumentációban tűrések nélkül szereplő méret.
Alapméret az az elméleti méret, melyre a tűrések vonatkoznak. Általában (szabványos tűrések esetén mindig) megegyezik a névleges mérettel.
Határméret a még megengedett legnagyobb (felső határméret) és legkisebb (alsó határméret) méret.
Közepes méret a felső és alsó határméret számtani közepe. A műszaki számításokat erre a méretre végzik el.
Tűrésezett méret alsó és felső határmérete is meghatározott. Szokásos megadása a névleges méret és az attól való eltérések:

~\varnothing 30_{-0,11}^{+0,31},\ ~60^{\circ }\pm 3'

;

Az első példánál a felső határméret(FH) $~30,31$ ; az alsó határméret(AH) $~29,89$ .

Meg lehet adni a tűrést szabványos jelöléssel:

~45h7

;

Itt a felső határméret $~45$ , az alsó határméret pedig $~44,975$ , a kis "h" betű külső méretet az utána szereplő "7" számjegy pedig az IT07 tűrésmezőt jelöli.

Valóságos eltérés a valóságos méret és az alapméret különbsége.
Határeltérés a határméret és az alapméret különbsége.
Alapeltérés szabványos tűrések felső és alsó határeltérése közül a kisebb abszolút értékű
Legnagyobb eltérés a felső és alsó határeltérés közül a nagyobb abszolút értékű.

Szabványos mérettűrések

Nem szabványos tűrések használata esetén a munkadarab valóságos méretének ellenőrzése pontos hosszméréssel (például mikrométerrel) történik, ami lassú és nagy szakértelmet kívánó művelet. Szabványos tűrések esetén nem szükséges a valóságos méret meghatározása, elegendő azt megállapítani, hogy a vizsgált méret az alsó határméretnél nagyobb és a felső határméretnél kisebb-e. Erre pedig az idomszerek alkalmasak, ezek segítségével a minősítés gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan elvégezhető. Külső méret ellenőrzésére szolgáló idomszer kétoldalt villás kialakítású műszer, melynek egyik oldala (az alsó határméretre készített) a nem megy oldal, a másik villa belső mérete pedig a megy oldal, ennek mérete megegyezik a felső határmérettel. Belső méret idomszerénél a helyzet fordított. Mivel az idomszerek megkívánt pontosságuk miatt költséges eszközök, ezért célszerű szabványos tűréseket használni, melyekre kész idomszerek szerezhetők be a kereskedelemben.

Különböző országokban más és más méretszabványok alakultak ki, ma Európában a nemzetközi ISO szabvány szerinti tűréseket használják. A szabványos tűrést a tűrés nagysága és az alapeltérés határozza meg. Egyik érték sem változik folytonosan: a méreteket szakaszokra osztották, egy-egy szakaszon belül az alapeltérések azonosak. A különböző alapeltéréseket betűjellel látták el: a külső ("csap") méretek jelei kisbetűk, a belső ("furat") méretek alapeltéréseit nagybetűkkel látták el. A tűrés nagysága a névleges méreten kívül a tűrésminőségtől függ. A tűrésminőséget IT01-IT18-ig 20 csoportra osztják.

Az ISO szabvány szerinti tűrésmegadás tehát a névleges méretből, az alapeltérés betűjeléből és a tűrésminőségből áll, például:

~100f8

külső méretet jelent,

~100H7

belső méretet.

ISO 286 szabvány szerinti tűrések

Az ISO 286 szabvány szerinti tűrések nagysága ezredmilliméterben (μm) 500 mm névleges méretig. (1000/500)

Névleges méret	Tűrésnagyság
Névleges méret	IT01	IT0	IT1	IT2	IT3	IT4	IT5	IT6	IT7	IT8	IT9	IT10	IT11	IT12	IT13	IT14	IT15	IT16	IT17	IT18
≤ 3	0,3	0,5	0,8	1,2	2	3	4	6	10	14	25	40	60	100	140	250	400	600	1000	1400
<3≤ 6	0,4	0,6	1	1,5	2,5	4	5	8	12	18	30	48	75	120	180	300	480	750	1200	1800
<6≤ 10	0,4	0,6	1	1,5	2,5	4	6	9	15	22	36	58	90	150	220	360	580	900	1500	2200
<10≤ 18	0,5	0,8	1,2	2	3	5	8	11	18	27	43	70	110	180	270	430	700	1100	1800	2700
<18≤ 30	0,6	1	1,5	2,5	4	6	9	13	21	33	52	84	130	210	330	520	840	1300	2100	3300
<30≤ 50	0,6	1	1,5	2,5	4	7	11	16	25	39	62	100	160	250	390	620	1000	1600	2500	3900
<50≤ 80	0,8	1,2	2	3	5	8	13	19	30	46	74	120	190	300	460	740	1200	1900	3000	4600
<80≤ 120	1	1,5	2,5	4	6	10	15	22	35	54	87	140	220	350	540	870	1400	2200	3500	5400
<120≤ 180	1,2	2	3,5	5	8	12	18	25	40	63	100	160	250	400	630	1000	1600	2500	4000	6300
<180≤ 250	2	3	4,5	7	10	14	20	29	46	72	115	185	290	460	720	1150	1850	2900	4600	7200
<250≤ 315	2,5	4	6	8	12	16	23	32	52	81	130	210	320	520	810	1300	2100	3200	5200	8100
<315≤ 400	3	5	7	9	13	18	25	36	57	89	140	230	360	570	890	1400	2300	3600	5700	8900
<400≤ 500	4	6	8	10	15	20	27	40	63	97	155	250	400	630	970	1550	2500	4000	6300	9700

Azok a méretek, melyekre a műszaki dokumentációban, rajzon nincs külön tűrés megadva, szintén nem lehetnek akármekkorák. A tűrésezetlen méretek tűréseit szintén nemzetközi szabványok írják elő.

Alak és helyzettűrések

A gépalkatrészek csereszabatosságának biztosításához nem elegendő a mérettűrések pontos betartása, szükséges, hogy azok alakja és a munkadarabot felépítő egyes építőelemek (például henger, kúp, gömb, sík) egymáshoz viszonyított helyzete is kellő pontossággal legyen legyártva. Ehhez a műszaki rajzokon az ISO 1101 szerinti alak- és helyzettűréseket is meg kell adni. Ezeknek természetesen ugyanúgy alkalmazkodni kell a működési követelményekhez és a technológiai lehetőségekhez.

Alak- és helyzettűrések rajzjelei
Tűréscsoport	Tűrés fajta	Rajzjel
Alaktűrések	Egyenesség tűrése
	Síklapúság tűrése
	Köralaktűrés
	Hengeresség tűrése
	A hossz-szelvény profiltűrése
Helyzettűrések	Párhuzamosság tűrése
	Merőlegesség tűrése
	Hajlásszög tűrése
	Egytengelyűség tűrése
	Szimmetrikusság tűrése
	Pozíciótűrés
	Tengelymetsződés tűrése
Összetett alak- és helyzettűrés	Radiális ütés tűrése, homlokütés tűrése, adott irányú ütés tűrése
	A teljes homlokütés tűrése
	Adott profil alaktűrése
	Adott felület alaktűrése

Külső hivatkozások

Irodalom

Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. pp. 361-367