Gázpisztoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Umarex gyártmányú Walther P22 9 mm öntöltő gázpisztoly

A gázpisztoly (vagy: gáz-riasztó fegyver) 2004 óta Magyarországon is szabadon vásárolható önvédelmi fegyver.

Speciális kialakítású; a cső és a töltényűr nincs teljesen egy vonalban, a csőben pedig keresztben beütött csapok vagy behegesztett darabok vannak, amik lehetetlenné teszik szilárd lövedék kilövését. A gáz-riasztó pisztolyoknak két típusa van: revolver és öntöltő.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas[1]

Engedély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vásárolni és tartani szabadon lehet, de viselése engedélyköteles. Az engedélyt bármely büntetlen előéletű, felnőtt magyar állampolgár igényelhet önvédelmi célra.

Fegyver felépítése és működési elvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyverek gyakran éles típusokat másolnak, bár léteznek olyanok is, amelyeknek nincs éles eredeti változata. A gázpisztolyokat az éles fegyverektől két dolog különbözteti meg. Az egyik a csőben elhelyezett úgynevezett akasztó, amely egyébként a gázfegyver legkeményebb alkatrésze. Feladata megakadályozni, hogy a csőből szilárd lövedéket ki lehessen lőni.

A másik különbség a gyengébb minőségű anyagok használata. A leggyakrabban használt anyag a spiáter.[2] Így ezek a fegyverek nem képesek nagyobb – éles fegyverre jellemző – megterhelést hosszabb távon elviselni. A spiáter könnyen törik.

Öntöltő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Umarex gyártmányú Walter P22 9 mm öntöltő gázpisztoly kivett tárral. A tárba 7 db 9 mm PAK töltényt lehet tárazni.

A fegyver működési elve teljes mértékben megegyezik az azonos elven működő (reteszeletlen, súlyzáras) éles fegyverekével. A fegyver markolatában található a tár, amely általában 7 töltény befogadására képes.[3] Az első lövés leadása előtt a fegyvert csőre kell tölteni. Ehhez a szánt hátra húzva, a hátrasikló szán felhúzza a kakast, ezzel megfeszítve a kakas rugóját. (Ha a töltényűrben töltényhüvely volt, azt a szánnal együtt mozgó hüvelyvonó a töltényűrből kihúzza, eközben a hüvely alja megakad a tokba szerelt hüvelykivetőben, és a hüvely - általában jobb oldalra - kivetődik.) A szán hátsó helyzetében a tölténytár rugója a legfelül lévő töltényt a töltényűr elé emeli, majd a helyretoló rugó hatására előre sikló szánba szerelt zár azt a töltényűrbe tolja. A helyretoló rugó által kifejtett erő a zárat a cső töltényűr felőli végéhez nyomja, így a zár a csőfart lezárja.

Az elsütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas ráüt a záron keresztül mozgó ütőszegre, amely a töltény csappantyújára üt. A csappantyúelegy által keltett szikra hatására a lőportöltet berobban, és hirtelen nagy gáznyomás keletkezik. E nyomás hatására éles fegyverben a lövedék (gázpisztolyban pedig a lőpor robbanásakor aktivizálódó gáztöltet)a csőben előre halad, és a csőtorkolatnál elhagyja a fegyvert. Ugyanez a nyomás a hüvelyt a neki feszülő zárral együtt hátrafelé indítja el. A zár (tömege, és a helyretoló rúgó ereje miatt) a hüvellyel együtt viszonylag lassan indul hátra. Így a hüvely csak akkor csúszhat ki a töltényűrből, amikor a nyomás a csőben már lecsökkent. (Ha nem így lenne, a hüvely vékony fala, amelyet a töltényűr már nem támaszt meg, a nagy nyomás miatt szétrepedhetne.)

Ez után a kapott impulzus hatására a szán ugyanúgy halad hátra, mint az első lövés leadása előtt kézzel hátrahúzva. A töltényhüvely a hüvelykivetőbe ütközve kivetődik, és a már leírt módon a következő lőszer betöltődik. (Érdekesség, hogy a lövés után nem a hüvelyvonó húzza ki a hüvelyt, hanem az a lőporgázok nyomása miatt maga tolja hátra a szánt, és veti ki önmagát. A hüvelyvonónak ilyen fegyvernél csak akkor van szerepe, amikor a ki nem lőtt lőszert a szán kézi hátrahúzásával ürítjük.)

Ha a tárból az utolsó lőszer is kijutott, lőszer helyett az adogató ajak emelkedik ki (vagy hozza működésbe a szánakasztót), amely a lövés után a szánt nem engedi előre siklani. Ebből a fegyver használója tudhatja, hogy a tár kiürült. Szánakasztóval szerelt fegyvernél a szán a tár kihúzása után is hátsó helyzetében marad, és a töltés után elég a szánakasztót megnyomni, hogy az előre sikló szán egy lőszert toljon a töltényűrbe, és a fegyver ismét tüzelésre kész legyen.

Revolver vagy forgótáras[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgótáras fegyver felépítése

A revolver egy egyszerű szerkezet. A töltények a fegyver dobjában, a dobfuratokban helyezkednek el. Általában 5 töltényt lehet a dobban elhelyezni. Az elsütőbillentyű meghúzása egyben elforgatja a dobot – úgy, hogy a következő töltény kerüljön egy vonalba a csővel –, másrészt a kakas megfeszül.

Az elsütőbillentyű tovább húzása kioldja a kakast, amely ráüt az ütőszegre. Az ütőszeg a töltény csappantyújára ütve a töltény csappantyúelegye elrobban, a töltényben található gázok a csövön keresztül elhagyják a fegyvert.

Az egyszerűsége abban rejlik, hogy mechanikailag nem túl bonyolult a szerkezet, így kicsi a meghibásodás lehetősége is.

A revolverek elsütőszerkezeténél 2 rendszert ismerünk: SA (vagy Single Action), illetve DA (Double Action). Az SA rendszerű fegyvereknél az elsütőbillentyű meghúzása egyetlen feladatot lát el, a megfeszített kakast oldja. Így a lövés előtt nekünk kell a kakast megfeszíteni.

A DA elsütőbillentyű meghúzása a dobforgatást és a kakas megfeszítését is elvégzi. Ma már csak ilyen rendszerű gázrevolvereket árulnak.

Összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bonyolultabb szerkezetű, öntöltő gázfegyverek kevésbé megbízhatóak, nagyobb a meghibásodás kockázata. Önvédelemre minden szakértő a forgótáras (revolver) fegyvereket javasolja.

Töltények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyverhez 2 típusú töltény létezik: riasztó, ami csak durran, és az orr-nyálkahártyát ingerlők (könnygáz), ezen belül: PV, CS, CN, CR. A fegyvert szilárd lövedék kilövésére alkalmassá átalakítani szigorúan tilos, egyrészt mert a törvény bünteti, másrészt a felépítése nem alkalmas éles lőszer kilövésére, így balesetet okozhat.

Jelölések a fegyvereken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PTB (Physikalisch Technische Bundesanstalt) jel, a hetvenes évek után készült, német gyártású gázfegyvereken található szám. A német forgalomba-hozatali előírásoknak való megfelelőséget igazolja.

Találhatunk egy címert is, amely arra utal, hogy Németország melyik városában lévő intézetben végezték el a fegyver minőség-ellenőrzését, próbalövését. A címer mellett a tok oldalán található egy 2 betűből álló kód. Ez, a gyártási évszámra utal. A betűk jelentése a következő:
A=0, B=1, C=2, D=3, E=4, F=5, G=6, H=7, I=8, K=9 (Például: KD = 93 = 1993)

Kiegészítők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár gyártanak gázfegyverhez is hangtompítót (Röhm), de inkább csak látványelem jelleggel. A menetbe egy kis csőtoldatot lehet csavarni, amiből 15 mm-es jelző-, vagy tűzijáték rakétákat lehet kilőni, riasztópatron segítségével. Ez a rakétavető toldat általában a fegyver tartozékát képezi.

Felszerelhető a boltokban kapható lézer-, vagy Red-Dot irányzékok is, de sok értelme nincs, hiszen egy gázfelhővel nem kell pontosan célozni.

Fegyverkezelési alapszabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár nem éles fegyverről van szó, a helytelen kezelés sérüléshez vezethet. Ezért úgy kell kezelni, mint bármely éles fegyvert. Így ellenőrizni kell a töltetlenséget. Soha ne fogjuk a fegyvert más emberre, állatra - kivétel, ha védelem miatt ez szükséges. Gyerektől megfelelően elzárva tartsuk.

Töltetlenség ellenőrzése:

A fegyvert magunktól elfele, csövét lefelé irányítva tartjuk. Mutatóujjunk mindig a sátorvason kívül legyen!

Revolver esetén, a kioldó gomb segítségével kifordítjuk a dobot. Ha a dobban töltényeket látunk, az ejektorrúd megnyomásával kiürítjük a dobot.

Öntöltő pisztoly esetén, a tárkioldó gomb segítségével kivesszük a tárat. A pisztolyt kibiztosítjuk és töltőfogást alkalmazva, a szánt hátra húzzuk. Az esetlegesen a töltényűrben lévő töltény ilyenkor kivetődik. A szánt hátrahúzva tartva, a töltényűrbe nézve ellenőrizzük a töltetlenséget. A szánt elengedjük. Fesztelenítjük a pisztolyt (Külső szánakasztóval rendelkező fegyver esetén a szánakasztó kar megnyomásával és elcsettintéssel, belső szánakasztós fegyver esetén a szán kis hátrahúzásával és elengedésével, majd elcsettintéssel, szánakasztó nélküli fegyvernél a szán elengedésével és elcsettintéssel.)

Jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek, források, hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 253/2004.(VIII. 31.) Korm. rendelet
  2. Cink-öntvény. Alacsony olvadáspontú, nem mágnesezhető, szürkés színű ötvözet. Fajsúlya kb. a vaséval egyezik meg, de könnyebben deformálódik, kopik.
  3. Típustól eltérően 5-16 töltény is lehet

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]