Gázpisztoly
A gázpisztoly (vagy: gáz-riasztó fegyver) 2004 óta Magyarországon is szabadon vásárolható önvédelmi fegyver.
Speciális kialakítású; a cső és a töltényűr nincs teljesen egy vonalban, a csőben pedig keresztben beütött csapok vagy behegesztett darabok vannak, amik lehetetlenné teszik szilárd lövedék kilövését. A gáz-riasztó pisztolyoknak két típusa van: revolver és öntöltő.
Definíció[szerkesztés]
Gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas[1]
Engedély[szerkesztés]
Vásárolni és tartani szabadon lehet, de viselése engedélyköteles. Az engedélyt bármely büntetlen előéletű, felnőtt magyar állampolgár igényelhet önvédelmi célra.
A fegyver felépítése és működési elvei[szerkesztés]
A fegyverek gyakran éles típusokat másolnak, bár léteznek olyanok is, amelyeknek nincs éles eredeti változata. A gázpisztolyokat az éles fegyverektől két dolog különbözteti meg. Az egyik a csőben elhelyezett úgynevezett akasztó, amely egyébként a gázfegyver legkeményebb alkatrésze. Feladata megakadályozni, hogy a csőből szilárd lövedéket ki lehessen lőni.
A másik különbség a gyengébb minőségű anyagok használata. A leggyakrabban használt anyag a spiáter.[2] Így ezek a fegyverek nem képesek nagyobb – éles fegyverre jellemző – megterhelést hosszabb távon elviselni. A spiáter könnyen törik.
Öntöltő[szerkesztés]
A fegyver működési elve teljes mértékben megegyezik az azonos elven működő (reteszeletlen, súlyzáras) éles fegyverekével. A fegyver markolatában található a tár, amely általában 7 töltény befogadására képes.[3] Az első lövés leadása előtt a fegyvert csőre kell tölteni. Ehhez a szánt hátra húzva, a hátrasikló szán felhúzza a kakast, ezzel megfeszítve a kakas rugóját. (Ha a töltényűrben töltényhüvely volt, azt a szánnal együtt mozgó hüvelyvonó a töltényűrből kihúzza, eközben a hüvely alja megakad a tokba szerelt hüvelykivetőben, és a hüvely – általában jobb oldalra – kivetődik.) A szán hátsó helyzetében a tölténytár rugója a legfelül lévő töltényt a töltényűr elé emeli, majd a helyretoló rugó hatására előre sikló szánba szerelt zár azt a töltényűrbe tolja. A helyretoló rugó által kifejtett erő a zárat a cső töltényűr felőli végéhez nyomja, így a zár a csőfart lezárja.
Az elsütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas ráüt a záron keresztül mozgó ütőszegre, amely a töltény csappantyújára üt. A csappantyúelegy által keltett szikra hatására a lőportöltet berobban, és hirtelen nagy gáznyomás keletkezik. E nyomás hatására éles fegyverben a lövedék (gázpisztolyban pedig a lőpor robbanásakor aktivizálódó gáztöltet)a csőben előre halad, és a csőtorkolatnál elhagyja a fegyvert. Ugyanez a nyomás a hüvelyt a neki feszülő zárral együtt hátrafelé indítja el. A zár (tömege, és a helyretoló rúgó ereje miatt) a hüvellyel együtt viszonylag lassan indul hátra. Így a hüvely csak akkor csúszhat ki a töltényűrből, amikor a nyomás a csőben már lecsökkent. (Ha nem így lenne, a hüvely vékony fala, amelyet a töltényűr már nem támaszt meg, a nagy nyomás miatt szétrepedhetne.)
Ez után a kapott impulzus hatására a szán ugyanúgy halad hátra, mint az első lövés leadása előtt kézzel hátrahúzva. A töltényhüvely a hüvelykivetőbe ütközve kivetődik, és a már leírt módon a következő lőszer betöltődik. (Érdekesség, hogy a lövés után nem a hüvelyvonó húzza ki a hüvelyt, hanem az a lőporgázok nyomása miatt maga tolja hátra a szánt, és veti ki önmagát. A hüvelyvonónak ilyen fegyvernél csak akkor van szerepe, amikor a ki nem lőtt lőszert a szán kézi hátrahúzásával ürítjük.)
Ha a tárból az utolsó lőszer is kijutott, lőszer helyett az adogató ajak emelkedik ki (vagy hozza működésbe a szánakasztót), amely a lövés után a szánt nem engedi előre siklani. Ebből a fegyver használója tudhatja, hogy a tár kiürült. Szánakasztóval szerelt fegyvernél a szán a tár kihúzása után is hátsó helyzetében marad, és a töltés után elég a szánakasztót megnyomni, hogy az előre sikló szán egy lőszert toljon a töltényűrbe, és a fegyver ismét tüzelésre kész legyen.
Revolver vagy forgótáras[szerkesztés]
A revolver egy egyszerű szerkezet. A töltények a fegyver dobjában, a dobfuratokban helyezkednek el. Általában 5 töltényt lehet a dobban elhelyezni. Az elsütőbillentyű meghúzása egyben elforgatja a dobot – úgy, hogy a következő töltény kerüljön egy vonalba a csővel –, másrészt a kakas megfeszül.
Az elsütőbillentyű tovább húzása kioldja a kakast, amely ráüt az ütőszegre. Az ütőszeg a töltény csappantyújára ütve a töltény csappantyúelegye elrobban, a töltényben található gázok a csövön keresztül elhagyják a fegyvert.
Az egyszerűsége abban rejlik, hogy mechanikailag nem túl bonyolult a szerkezet, így kicsi a meghibásodás lehetősége is.
A revolverek elsütőszerkezeténél 2 rendszert ismerünk: SA (vagy Single Action), illetve DA (Double Action). Az SA rendszerű fegyvereknél az elsütőbillentyű meghúzása egyetlen feladatot lát el, a megfeszített kakast oldja. Így a lövés előtt nekünk kell a kakast megfeszíteni.
A DA elsütőbillentyű meghúzása a dobforgatást és a kakas megfeszítését is elvégzi. Ma már csak ilyen rendszerű gázrevolvereket árulnak.
Összehasonlítás[szerkesztés]
A bonyolultabb szerkezetű, öntöltő gázfegyverek kevésbé megbízhatóak, nagyobb a meghibásodás kockázata. Önvédelemre minden szakértő a forgótáras (revolver) fegyvereket javasolja.
Töltények[szerkesztés]
A fegyverhez 2 típusú töltény létezik: riasztó, ami csak durran, és az orr-nyálkahártyát ingerlők (könnygáz), ezen belül: PV, CS, CN, CR. A fegyvert szilárd lövedék kilövésére alkalmassá átalakítani szigorúan tilos, egyrészt mert a törvény bünteti, másrészt a felépítése nem alkalmas éles lőszer kilövésére, így balesetet okozhat.
Jelölések a fegyvereken[szerkesztés]
A PTB (Physikalisch Technische Bundesanstalt) jel, a hetvenes évek után készült, német gyártású gázfegyvereken található szám. A német forgalomba-hozatali előírásoknak való megfelelőséget igazolja.
Találhatunk egy címert is, amely arra utal, hogy Németország melyik városában lévő intézetben végezték el a fegyver minőség-ellenőrzését, próbalövését. A címer mellett a tok oldalán található egy 2 betűből álló kód. Ez, a gyártási évszámra utal. A betűk jelentése a következő:
A=0, B=1, C=2, D=3, E=4, F=5, G=6, H=7, I=8, K=9 (Például: KD = 93 = 1993)
Kiegészítők[szerkesztés]
Bár gyártanak gázfegyverhez is hangtompítót (Röhm), de inkább csak látványelem jelleggel. A menetbe egy kis csőtoldatot lehet csavarni, amiből 15 mm-es jelző-, vagy tűzijáték rakétákat lehet kilőni, riasztópatron segítségével. Ez a rakétavető toldat általában a fegyver tartozékát képezi.
Felszerelhető a boltokban kapható lézer-, vagy Red-Dot irányzékok is, de sok értelme nincs, hiszen egy gázfelhővel nem kell pontosan célozni.
Fegyverkezelési alapszabály[szerkesztés]
Bár nem éles fegyverről van szó, a helytelen kezelés sérüléshez vezethet. Ezért úgy kell kezelni, mint bármely éles fegyvert. Így ellenőrizni kell a töltetlenséget. Soha ne fogjuk a fegyvert más emberre, állatra – kivétel, ha védelem miatt ez szükséges. Gyerektől megfelelően elzárva tartsuk.
Töltetlenség ellenőrzése:
A fegyvert magunktól elfele, csövét lőtéren lő irányba, töltő ürítő helyen lövés elnyelő irányba-helyzetbe, egyéb helyen olyan irányba tartjuk, hogy sem másban, sem önmagunkban közvetlenül, vagy közvetett módon ne tehessünk kárt.
Mutatóujjunk minden esetben a tokon legyen.
Szekrénytáras gáz – riasztó fegyver eseténesetén segítő kézzel biztosítjuk a fegyvert.
A tárkioldó gomb benyomásával segítő kézzel kivesszük a tárat.
Töltőfogást alkalmazva, a segítő kézzel a szánt hátra húzzuk.
Elvégezzük a két körös, három pontos töltetlenség ellenőrzést:
Első kör:
A szánt hátrahúzva tartva,a töltény űrben három ponton ellenőrizzük a fegyvert:
Ellenőrizzük a csövet, a tár helyét, a hüvelyvonó karmot.
A szánt elengedjük.
Második kör:
A szánt hátrahúzva tartva, a töltény űrben három ponton ellenőrizzük a fegyvert:
Ellenőrizzük a csövet, a tár helyét, és a hüvelyvonó karmot.
A fegyver töltetlen, meg van vizsgálva.
A fegyvert magunktól elfele, csövét lőtéren lő irányba, töltő ürítő helyen lövés elnyelő irányba – helyzetbe, egyéb helyen olyan irányba tartjuk, hogy sem másban, sem önmagunkban közvetlenül, vagy közvetett módon ne tehessünk kárt, majd a fegyvert tűzkész állapotba helyezzük, és az elsütő billentyű egítségével fesztelenítjük.
Forgótáras fegyver esetén:
A fegyvert magunktól elfele, csövét lőtéren lő irányba, töltő ürítő helyen lövés elnyelő irányba-helyzetbe, egyéb helyen olyan irányba tartjuk, hogy sem másban, sem önmagunkban közvetlenül, vagy közvetett módon ne tehessünk kárt.
Mutatóujjunk minden esetben a tokon legyen.
Forgótáras fegyver esetén is biztosítjuk a fegyvert a segítő kézzel.
A tárkioldó gomb segítségével oldjuk a cilinderzárat, a cilindert megtekintjük a következő módon:
Fegyverfogást alkalmazunk, kifordítjuk a cilindert, belenézünk a csőbe, majd segítő kézzel az óramutatóval megegyező irányban elforgatjuk a cilindert, miközben egyesével megvizsgáljuk a töltény űröket úgy, hogy tíztől felfele számolunk úgy, hogy az első a tizenegy legyen.
Ha elértük tízen felül a lőszerbefogadó képességét a lőfegyvernek, a cilinder lövedék üreit figyelve, ellenőrízve azok ürességét számolunk hármat, majd megismételjük az előzőeket:
Fegyverfogást alkalmazunk, kifordítjuk a cilindert, belenézünk a csőbe, majd segítő kézzel az óramutatóval megegyező irányban elforgatjuk a cilindert, miközben egyesével megvizsgáljuk a töltény űröket úgy, hogy tíztől felfele számolunk úgy, hogy az első a tizenegy legyen.
A fegyver töltetlen, meg van vizsgálva.
A fegyvert magunktól elfele, csövét lőtéren lő irányba, töltő ürítő helyen lövés elnyelő irányba – helyzetbe, egyéb helyen olyan irányba tartjuk, hogy sem másban, sem önmagunkban közvetlenül, vagy közvetett módon ne tehessünk kárt, majd a fegyvert tűzkész állapotba helyezzük, és az elsütő billentyű segítségével fesztelenítjük.
Jogszabályok[szerkesztés]
- 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről
- 155/2003 (X.1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről
- 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
- 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről
- 31/2006. (VI.1.) GKM rendelet a fegyverek, lövőkészülékek, lőszerek vizsgálatáról[halott link]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Gázfegyverek, és más önvédelmi fegyverek szakmai portálja (magyar nyelven). [2012. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
- Szegvári Gábor: Fegyverek főbb részeinek megnevezése (magyar nyelven). [2009. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
- Vass Gábor: Biztonsági megoldások a gázpisztolyokon (magyar nyelven). [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
- Vass Gábor: Revolver vagy öntöltő? (magyar nyelven). [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
- Cifka Miklós: Az öntöltő fegyverek működése (magyar nyelven), 2005. július 22. [2008. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 17.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Gázpisztoly. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
További információk[szerkesztés]
- Gáz- és riasztó fegyverek lap.hu – linkgyűjtemény
- Keserű Béla: Gázpisztolyok, könnygázspray-k; Maecenas, Bp., 1988
- Vass Gábor: Nagy gázfegyver határozó; Direx Média, Bp., 2006