Fulgurit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földből kiemelt, megtisztított fulgurit

A fulgurit egy üvegszerű ásványi anyag, ami villámlás során a földben (ritkábban a földfelszínen) keletkezik. Neve a latin fulgur-ból ered, jelentése „villámlás”.

Leírása[szerkesztés]

Többnyire homokos, laza talajban keletkezik, amibe a villám becsap, ritkábban nagyfeszültségű vezeték leszakadásakor is. Létrejöttekor a hőmérséklet eléri az 1800 °C-ot, ilyenkor a talajban lévő szilícium-dioxid üvegesre olvad.[1][2] A folyamat nagyjából egy másodpercig tart. A talajon és a talajban gyökérszerűen elágazó fraktálforma, Lichtenberg-féle ábra alakul ki.

Hasonlóan üvegszerű anyag keletkezik meteorit-becsapódás vagy vulkánkitörés alkalmával is, de azok külső megjelenése erősen eltér a fulguritétól.

Átmérője néhány centiméter, hosszúsága elérheti a 15 métert is. Törékenysége miatt nehéz a talajból törés nélkül kiemelni.[3] Az egyik legnagyobb kiállított példány hossza 4 m, ez a Yale Egyetem Peabody Museum of Natural History nevű múzeumában látható.[4]

Színe a talaj összetételétől függ, általában fekete vagy sötétbarna, de lehet zöld vagy átlátszó fehér is. Felszíne sima, kisebb göbökkel, dudorokkal, amihez homokdarabkák tapadnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Carl Ege: What are fulgurites and where can they be found?. geology.utah.gov. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  2. Uman, Martin A.. The Art and Science of Lightning Protection. Cambridge University Press, 212. o (2008. szeptember 16.). ISBN 0-521-87811-X 
  3. Ripley, George. The New American Cyclopaedia. Appleton, 2. o (1859. szeptember 16.) 
  4. (2006. június 9.) „New Peabody hall offering high-tech lessons about Earth and space”. Yale Bulletin & Calendar 34 (30), Kiadó: Yale University. (Hozzáférés ideje: 2013. december 26.)  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fulgurit témájú médiaállományokat.