Ugrás a tartalomhoz

Fulgurit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földből kiemelt, megtisztított fulgurit

A fulgurit egy üvegszerű ásványi anyag, ami villámlás során a földben (ritkábban a földfelszínen) keletkezik. Neve a latin fulgurból ered, jelentése „villámlás”. Magyarul villámkőnek is nevezik. Alakja többnyire hosszúkás, csőszerű.

Többnyire homokos, laza talajban keletkezik, amibe a villám becsap, ritkábban nagyfeszültségű vezeték leszakadásakor is. Létrejöttekor a hőmérséklet eléri az 1800 °C-ot, ilyenkor a talajban lévő szilícium-dioxid üvegesre olvad.[1][2] A folyamat nagyjából egy másodpercig tart. A talajon és a talajban gyökérszerűen elágazó fraktálforma, Lichtenberg-féle ábra alakul ki.

Hasonlóan üvegszerű anyag keletkezik meteorit-becsapódás vagy vulkánkitörés alkalmával is, de azok külső megjelenése erősen eltér a fulguritétól.

Átmérője néhány centiméter, hosszúsága elérheti a 15 métert is. Törékenysége miatt nehéz a talajból törés nélkül kiemelni. Alakja többnyire csőszerű, hosszúkás.[3] Az egyik legnagyobb kiállított példány hossza 4 m, ez a Yale Egyetem Peabody Museum of Natural History nevű múzeumában látható.[4]

Színe a talaj összetételétől függ, lehet fekete vagy sötétbarna, de lehet zöld, sárga vagy átlátszó fehér is. Felszíne sima, kisebb göbökkel, dudorokkal, amihez homokdarabkák tapadnak.

  1. Carl Ege. "What are fulgurites and where can they be found?". geology.utah.gov. Hozzáférés: 2009. március 21.
  2. Uman, Martin A. (2008). The Art and Science of Lightning Protection. Cambridge University Press. 212. o. ISBN 0-521-87811-X.
  3. Ripley, George; Charles Anderson Dana (1859). The New American Cyclopaedia. Appleton. 2. o.
  4. "New Peabody hall offering high-tech lessons about Earth and space". Yale Bulletin & Calendar. 34 (30). Yale University. 2006. június 9. 2014. november 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 26.
Commons:Category:Fulgurites
A Wikimédia Commons tartalmaz Fulgurit témájú médiaállományokat.