Friedmann Endre (fotóriporter)
| Friedmann Endre | |
![Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatából „Fogságból a szabadságba” című művével[1]](/wiki/F%C3%A1jl:P%C3%A9ldaK%C3%89Pek_-_Friedmann_Endre.jpg) | |
| Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatából „Fogságból a szabadságba” című művével[1] | |
| Született | 1934. július 4.[2] Újpest |
| Elhunyt | 2018. július 15. (84 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fotóriporter |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedmann Endre (Újpest, 1934. július 4. – Budapest, 2018. július 15.)[4] magyar fotóriporter, az MTI örökös tudósítója.
Életpályája
[szerkesztés]Friedmann Vilmos (1896–1979) cégvezető és Stark Jolán (1905–1985) fiaként született.[5] Már gyerekkorában elbűvölte a fényképészet. Közgazdasági szakközépiskolába járt, de 1951-ben félbehagyta, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda egyik jogelődjéhez. Később elvégezte a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát. 1952-ben a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen fényképezett először egy kölcsönkapott géppel, amikor a hivatalos fényképész nem érkezett meg. Ezért nemsokára fotóriporterként alkalmazták. Honvédelmi tudósítóként alkalma volt rendszeresen fényképezni a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat. Egyedüli magyar fényképész, aki 1968-ban több száz fényképet készített a csehszlovákiai intervencióról. 1973-ban négy hónapot töltött Vietnámban, ahol lefényképezte a hadifogolycserét, és életveszélyesen megbetegedett. Végigkövethette az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését. A rendszerváltás után Antall József kormányfőt kísérve megjárta Amerikát. Fényképezett híres színészeket is (például Elizabeth Taylor, Richard Burton).
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.[6]
Munkássága
[szerkesztés]Főleg fekete-fehér képeket készített. Szerette megörökíteni a pillanatot. Művei megtalálhatók a párizsi Bibliothéque nationale de France-ban, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyűjteményben.
Albumai
[szerkesztés]- Emberek – Budapesti életképek, 2005
- A pillanatból élek (Fényképek az életműből 1954-1979), 2006
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Fotokina nagydíj, Köln, 1963
- Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomája (EFIAP), 1967
- World Press Photo aranyérme, 1974
- Balázs Béla-díj, 1976
- Rózsa Ferenc-díj, 1987
- Aranytollas újságíró, 2000
- Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíja, 2004
- Táncsics Mihály-díj, 2006
- A Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója, 2006
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://index.hu/kultur/2012/11/21/na_de_hogy_pozolnak_a_fotosok/
- ↑ Endre Friedmann, https://www.degruyter.com/view/AKL/_40424637
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ http://maimanohaz.blog.hu/2018/07/15/elhunyt_friedmann_endre_1934
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az újpesti polgári házassági akv. 394/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
- ↑ „Búcsú Friedmann Endrétől”, Népszava, 2018. július 21., 11. oldal (Hozzáférés: 2022. november 15.)
Források
[szerkesztés]- Meghalt Friedmann Endre fotóriporter, az MTI örökös tudósítója (MTI), Magyar Idők, 2018. július 15. Online hozzáférés
