Franz Anton Schiefner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Franz Anton Schiefner
Schiefner-Anton.jpg
Született 1817. június 6.
Tallinn[1]
Elhunyt 1879. november 16. (62 évesen)
Szentpétervár
Állampolgársága orosz
Foglalkozása nyelvész
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of St. Vladimir, 3rd class

Franz Anton Schiefner (Reval, 1817. július 18.Szentpétervár, 1879. november 16.) német származású orosz nyelvtudós.

Életútja[szerkesztés]

Jogot tanult, később azután filológiával és főleg a keleti nyelvekkel kezdett foglalkozni. Egy ideig gimnáziumi tanár volt Szentpéterváron, 1852-ben az akadémia tagja lett, 1863-tól könyvtárnokoskodott is. Nagy ismerője volt a mongol, török-tatár, finn-ural nyelvcsaládoknak, továbbá a kaukázusi és tibeti nyelveknek is.

Főbb művei: Táránátha: A buddhizmus története című munkájának fordítása (Szentpétervár, 1868); Pótlékok és javítások Schmidtnek Dzanglun-kiadásához (u. o. 1852); Keleti utazások és buvárlatok (1853-56). Nevezetesek Schiefnernek a kaukázusi nyelvekről szóló munkái is. Lefordította a finn Kalevalát (Helsingfors, 1852), és verses átdolgozást adott a minusszini tatárok hősmondáiból (Szentpétervár, 1859).[2]

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  2. V. ö. Wiedermann, S. emlékezetére (a Bulletin del l'Académie impériale des sciences de St.-Pétersbourg (26. kötet, 1880).

Forrás[szerkesztés]