Frankel Bernát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Frankel Bernard,[1] R. Jissachar Beer ben Gerson ha-levi Fränk,[1] családnevének változatai: Fränk, Fränkel, Frenkel; utónevének változatai: Beer, Bernhard, Bernát[1][2][3][4][5][6][7] Ber,[8][9] (1770 körül – 1845)[1] tanár,[9] rabbi.[8] A pozsonyi izraelita hitközség 41 évig tartó szolgálata során samesz, sakter és jegyző,[1] tanító[9],

Élete[szerkesztés]

Apja Törökországból vándorolt be, innen kapta a család a Fränk nevet.[1] Ő maga már Pozsonyban élte le teljes életét.[1] R. Moses Schreiber tanítványa és bizalmas embere volt, 41 éven át állt a község szolgálatában mint samesz, sakter és jegyző.[1]

Kétnyelvű alkotó, munkáit irodalmi német gót betűvel és jiddis héber karakterekkel jelentette meg, héberül azonban önálló megfogalmazásban csak egyes könyvek előszavában írt.[1]

Az 1831-ben megjelent Torat ha-emuna felépítésében a katekizmusok mintáját követi. A könyv 149 előjegyzőjének több mint egyhatoda keresztény vallású: Pozsony városi tisztviselői, megyei méltóságok, keresztény egyházi személyek, a normaiskola és az evangélikus leányiskola tanára ilyen módon támogatta, erkölcsileg elismerte munkáját.[10]

Munkái[szerkesztés]

  • Sittenbüchlein für die Jugend... (2 kiadást ért meg)[9]
  • Machna Israel... illetve Mahané Jiszraél (Wien, 1816),[11] 1831. körül már a 4. kiadásban jelent meg.)[9][5][5]
  • Mahané Jiszakhar (Wien, 1822)
  • Hut ha-mesulas (Wien, 1824)
  • Mahané Levi (Prag, 1827)
  • Moreh derekh [Útmutató] Wegweiser zur wahren Glückseligkeit der Menschen. Ein fahliches Religionsbuch für di israelitische Jugend. (németül) Pressburg: Carl Snischek. 1829.  [2][4][12]
illetve
More-Derach...[9][5]
  • Wegweiser zur wahren Glückseligkeit der Menschen. Ein fassliches Religionsbuch für die israelitische Jugend, gesammelt und mit Zusätzen vermehrt. Pressburg, 1829.[2][3]
  • Torat ha-emunah li-venot Tsiyon = Torath Hamuna: Religions-lehre für die weibliche Jugend Mosaischen Bekenntnisses, nebst einem Anhange, enthaltend die Lebensgeschichte Moses,[5]
illetve:
Torath Hamuna. Religions-Lehre für die veibliche Jugend mosaischen Bekenntnisses, nebst einem Anhage, enthaltend die Lebensgeschichte des Moses, gesammelt und mit Zusätzen vermehrt. Pressburg, (1831.) Schreiber Mózes pozsonyi főrabbi írt hozzá ajánlást.[9] Jiddis nyelvű népszerű könyv nők tanítása számára[1]
illetve:
Torasz huemunó. Pozsony (1831)[8]
illetve:
Torat ha-emunah lebanot Sion : Torath Hamuna : Religionslehre f. d. weibl. Jugend mosaischen Bekenntnisses ; nebst e. Anh., enthaltend die Lebensgeschichte Moses / gesammelt u. mit Zusätzen verm. von Bernard Frankel[7]
illetve:
Torat a-emuna li-vnot Cijon [Hittan Cion leányainak] Religionslehre für die weibliche jugend Mosaischen Bekenntnisses; Lebensgexhichte Moses. (németül) Pressburg: Snischek. 1831.  [12]
  • Sträusschen orientalischer Pflanzen, für Bildung des Geistes und Herzens. Pressburg, 1837.[9]
illetve
Ein Sträusschen orientalischer Pflanzen zur Bildung des Geistes und Herzens, enthaltend rabbinische Legenden, Parabeln und moralische Erzählungen. Pressburg, 1837.[13][6] (a Bibliából és a rabbinikus irodalomból merített elemekből szőtt hosszabb-rövidebb elbeszélések „a lélek és a szív nemesítésére” a Biblia és a rabbinikus irodalom felhasználásával)[14]
  • Frenk Beer (Frankel Bernard): Széfer or ha-emuna [A hit fénye] Licht des Gaubens, Enthalt das Geschichtliche der fünf Bücher Mozes. Pressburg: Schmidt. 1841–1845.   Első kiadás: Wien, 1820/1821 (Mózes öt könyvének parafrázisa a gyermekek mellett a nők számára)[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]