Frédéric Gustave Eichhoff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frédéric Gustave Eichhoff
Született1799. augusztus 17.[1]
Le Havre[1]
Elhunyt1875. május 10. (75 évesen)[2][3][4][5]
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • tanár
  • író
  • filológus
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
KitüntetéseiA Francia Becsületrend lovagja[1]
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Frédéric Gustave Eichhoff témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frédéric Gustave Eichhoff németül: Friedrich Gustav Eichhoff (Le Havre, 1799. augusztus 17.Párizs, 1875. május 10.) francia filológus, író és tanár.

Élete[szerkesztés]

Hamburgi kereskedő fiaként született. Frankfurtban nevelkedett és tanult és 1827-ben az orléansi herceg (a későbbi Lajos Fülöp király) gyermekeinek nevelője volt, 1830-ban a király könyvtárosa lett. 1842-ben Lyonba az idegen irodalmak tanárává, 1855-ben a középiskolák főfelügyelőjévé nevezték ki.

Művei[szerkesztés]

  • Études grecques sur Virgile (1825, 3 kötet)
  • Parallèle des langues de l'Europe et de l'Inde (1836)
  • Histoire de la langue et de la littérature des Slaves (1839)
  • Tableau de la littérature du Nord au moyen-âge en Allemagne, en Angleterre et en Scandinavie (1850)
  • Études sur Ninive, Persépolis et la mythologie de l'Edda (1855)
  • Poésie héroïque des Indiens comparée à l'épopée grecque et romaine (1860)
  • Concordance des quatre Évangiles (1861)
  • Grammaire générale indo-européenne (1867)

Suckauval együtt a Dictionnaire étymologique des racines allemandes (1840, új kiadás 1855) című szótárt adta ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Léonore adatbázis: LH/892/52 azonosító
  2. a b Deux siècles d'histoire au Père Lachaise, 313
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b Dictionnaire historique des académiciens de Lyon
  5. Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. december 5.)
  8. Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908

Források[szerkesztés]