Fischer random sakk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Egy lehetséges alapállás.


A Fischer random sakk vagy Sakk960 egy Bobby Fischer által létrehozott sakkváltozat. Először 1996. június 19-én mutatták be Buenos Airesben, míg az első gyakorlati játszmára Fischer és a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre nagymester között 1996. július 12-én La Platában került sor.[1] Fischer célja egy olyan sakkváltozat létrehozása volt, amelyben a kreativitás és a tehetség fontosabb, mint a megnyitások memorizálása és elemzése. Éppen ezért a Fischer random sakkban a játszma kezdésekor a bábuk elhelyezése többféleképpen történhet, bizonyos szabályok betartásával. Összesen 960-féle megengedett alapállás létezik, ezért használják erre a sakkváltozatra a Sakk960 megnevezést is.

Szabályok[szerkesztés]

A játszma előtt a figurákat véletlenszerűen, de bizonyos szabályok betartásával állítják fel. A figurák ugyanúgy lépnek és ütnek, mint a hagyományos sakkban. A játék célja itt is az ellenfél királyának mattolása.

Alapállás szabályai[szerkesztés]

Alapállásban a gyalogok ugyanúgy helyezkednek el, mint a hagyományos sakkban (2. és 7. sor). A többi figurát az 1. és a 8. sorra véletlenszerűen helyezik el, az alábbi szabályok figyelembevételével:

  • A király a bástyák között foglal helyet.
  • A futók ellentétes színű mezőn állnak.
  • A sötét figurák a megfelelő világos figurákkal szemben kezdik a játékot (például ha a világos király az f1 mezőn áll, a sötét király az f8 mezőre kerül).

Alapállás meghatározása[szerkesztés]

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Sakk960 alapállás a következő dobások után:
  • 3 (futó e1-re)
  • 5 (új dobás)
  • 1 (futó b1-re)
  • 4 (vezér f1-re)
  • 6 (új dobás)
  • 2 (huszár c1-re)
  • 1 (huszár a1-re)

Sok módszer létezik az alaphelyzet felállítására. Gyakran használják például Hans L. Bodlaender eljárását, melyhez mindössze egy hatoldalú dobókockára van szükség. Ez a játék megkezdése előtt az alábbiak szerint történik:

  • Dobjunk a kockával, majd helyezzük egy világos futárt, a balról számított megfelelő sötét színű mezőre. Például az 1-es az első bal oldali sötét mezőt. jelöli (a1), 2-es balról a második sötét színű mezőt (c1), 3-as a harmadikat (e1), és 4-es a negyediket (g1). Mivel nincs több sötét mező egy sorban, 5-ös vagy 6-os dobás esetén dobjunk újra.
  • Dobjunk a dobókockával, majd helyezzük a másik világos futárt, a megfelelő világos színű mezőre. (1 esetén b1, 2 esetén d1, stb.). 5 vagy 6 esetén dobjunk újra.
  • Dobjunk a kockával, helyezzük a vezért a megfelelő üres helyre (hagyjuk ki a foglalt mezőket). Tehát, az 1-es dobásnál az első (balszélső) üres helyre kell tenni a vezért, míg 6-osnál a hatodik (jobbszélső) üres helyre.
  • Dobjunk a kockával, hasonló módon helyezzük el az egyik huszárt a megfelelő üres mezőn. 6-os esetén dobjunk újra.
  • Dobjunk a kockával, ismételjük meg a folyamatot a másik huszárral is. 5 vagy 6 esetén dobjunk újra.
  • Három szabad mező marad ezután az alapsorban. Helyezzük a királyt a középső mezőre, a bástyákat pedig a maradék két helyre.
  • A következő sorban a megszokott módon állítsuk fel a gyalogokat, tükrözzük át világos állását sötét térfelére (tehát sötét a8-as mezőjén ugyanolyan fajta figurának kell állnia, mint világos a1-en, persze a futárok ellentétes színű mezőn fognak állni).

Ezzel az eljárással egyenlő eséllyel fordul elő mind a 960 lehetséges pozíció. Ebben benne van a hagyományos sakk felállás is (2-3-3-2-3 vagy 2-3-3-4-2 dobások után).

Azt is könnyen megérthetjük, miért pont 960 állás variáció jöhet létre. A futók 4 mezőre, a vezér 6, az egyik huszár 5, a másik 4 helyre kerülhet. Ekkor három szabad mező marad, melyből a középsőre kötelezően a király, a szélsőkre a bástyák kerülnek. Tehát 4×4×6×5×4 = 1920 variáció lehetséges, ha megkülönböztetnénk egymástól a két huszárt. De mivel játék alatt nem teszünk különbséget közöttük, vagyis semmin nem változtatna ha megcserélnénk a két huszárunkat, ezért a felállások száma csak fele ennyi, így 1920/2 = 960 egymástól megkülönböztethető állást kapunk. Bár ezen pozíciók fele, tükörképe a másik felének, a sáncolásra vonatkozó szabályok megőriznek némi aszimmetriát a játékból.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eric van Reem: The birth of Fischer Random Chess (angol nyelven). chessvariants.com. (Hozzáférés: 2016. január 4.)

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chess960 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]