Fekete túzok
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Afrotis afra (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Eupodotis afra | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fekete túzok témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete túzok témájú kategóriát.
|
A fekete túzok (Afrotis afra) a madarak osztályának túzokalakúak (Otidiformes) rendjébe, azon belül a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Otis nembe Otis atra néven.[3] Sorolják az Eupodotis nembe Eupodotis afra néven is.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]A Dél-afrikai Köztársaság területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések, valamint legelők és szántóföldek. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 50 centiméter.[5] Tollazatuk mintázata felülről rejtőzködést biztosít. Sárga lábai illetve fekete tollazata félelemkeltő hatással van a többi madárra. A nemek tollazata eltérő.[6]
_male_(32711330781).jpg) |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Előszeretettel táplálkoznak magvakkal és rovarokkal. Párban élnek.[6]
Szaporodása
[szerkesztés]A dürgő kakas éles hangjelzéssel és szárnyainak csapkodásával udvarol a tojónak. Fészküket a talajban alakítják ki.[6]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még elég nagy, de csökken, egyedszáma is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- 1 2 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- 1 2 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- 1 2 3 Colin Harrison és Alan Greensmith. A világ madarai
