Fejérkő vára (Horvátország)
| Fejérkő vára | |
| Utvrda Bijela Stijena | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Bijela Stijena |
| Tszf. magasság | 296 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 17. század |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Fejérkő vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 20′ 59″, k. h. 17° 11′ 48″45.349722°N 17.196667°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 59″, k. h. 17° 11′ 48″45.349722°N 17.196667°E | |
Fejérkő vára (horvátul: Utvrda Bijeja Stijena), vár Horvátországban, az Okucsány melletti Bijela Stijena határában.
Fekvése
[szerkesztés]A vár romjai falutól északkeletre fekvő horvát temető feletti kúp alakú hegyen találhatók.
Története
[szerkesztés]Ezt a birtokot 1210-ben II. András a templomos lovagrendnek adományozta. Lehetséges, hogy a templomosok építették fel ezt a várat, melynek közelében apátság is lehetett, mivel az egyházi iratokban máig is használatos Bela Stena-i Szűz Mária apátság elnevezés. [1]
A vár 1369-ben a Szvetácsi nemzetség birtoka volt, majd egy időre a Kastellánovich családé lett, akik emiatt perben is álltak a Szvetácsiakkal. 1453-ban Fejérkő várát Hunyadi János kapta meg. Mátyás király a cseh és a német királyok elleni harcokban szerzett érdemeiért Brankovics Vuk szerb despotának adományozta. Az ő halála után özvegyének Frangepán Borbálának kezével annak második férje Beriszló Ferenc szerezte meg. Ezután Beriszló Péter, majd a Keglevichek és a Bánffyak voltak a birtokosai. Murát bég és Ulama pasa serege 1543-ban, szinte ellenállás nélkül foglalta el Fejérkőt és jelentős, mintegy 170 fős török őrséget hagyott benne. A török defterekből kiderül, hogy ebben az időben több környékbeli falu is muzulmán lakossággal bírt. 1600-ban egy rövid időre, Lapszanovics Imre és Máté szlavón serege visszafoglalta. 1685-ben került végleg horvát kézre, amikor a hagyomány szerint egy hős horvát harcos Franjo Ilinić a várba belopózva levágta a török bég fejét és kitűzte a vár fokára. Erre a török őrség még a közeli ostrom előtt Boszniába szökött. A vár sorsát 1688-ban Caprara császári tábornagy döntése pecsételte meg, mely csekély védhetőségére hivatkozva lerombolását rendelte el. Az 1700-as kamarai összeírásban már romként említik.
A vár mai állapota
[szerkesztés]Fejérkő várának romjai a falutól északkeletre fekvő horvát temető feletti kúp alakú hegyen találhatók. A hegy tetején egy 45 méter hosszú és 25 méter széles téglalap alakú platón találhatók a falmaradványok, melyek helyenként embermagasságban, de többnyire csak fél méteres magasságban állnak. A várba a déli oldalon álló öregtornyon és az előtte lévő felvonóhídon keresztül lehetett bemenni. Az öregtoronnyal szembeni oldalon még két félhengeres torony csatlakozott a védőfalakhoz. A védőfalakon belül mindenhol süppedések és kitüremkedések láthatók, melyek feltehetően a belső épületek alapfalait jelzik.
Források
[szerkesztés]- Branko Nadilo: Védelmi építmények a Száva mentén és a Psunj-hegység nyugati lejtőin (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 11. számában.) (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Okučani kulturális emlékei (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Megjegyzendő, hogy egyesek szerint ezt a várat „Zimpche”-nek, illetve „Zynche”-nek is nevezték, mivel a várat és a váraljai települést a Szvetácsi család bírta, akik a „de Zempche” nemesi előnevet viselték. A család a Kálmán király idejében élt Thybold bánig vezette vissza őseit. Az is lehetséges, hogy maguk a Szvetácsiak építették fel a várat, mivel 1369-ben az ő várnagyukat említik meg.