Fattyúszerkő

Fattyú szerkő
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Csérfélék (Sternidae);
Nem:	Chlidonias;
Faj:	C. hybridus;
Tudományos név
	Chlidonias hybridus; (Pallas, 1811)
Szinonimák
	Chlidonias hybrida;
Elterjedés
	A fattyúszerkő elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely szórványos
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fattyú szerkő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fattyú szerkő témájú médiaállományokat és Fattyú szerkő témájú kategóriát.

A fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) vagy (Chlidonias hybrida) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.

A korai természettudósok a két közeli rokon faj, a fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) hibridjének tartották. Erre utal tudományos nevében a hybridus jelző is illetve innen kapta a fattyúszerkő magyar nevet.

Előfordulása

Költési területe felöleli Eurázsia szinte egész mérséklet övét, de Ázsia déli és délkeleti részén illetve Afrikában is előfordul. A szubtrópusi, trópusi területeken élő madarak nem vonulnak. Az Európában költő madarak téli szállása Afrikában a nagyobb tavak környékén van. Szikes tavakon, halas tavakon, holtágakban telepszik meg.

Alfajai

Chlidonias hybridus hybridus
Chlidonias hybridus delalandii
Chlidonias hybridus fluviatilis
Chlidonias hybridus indicus
Chlidonias hybridus javanicus
Chlidonias hybridus sclateri
Chlidonias hybridus swinhoei

Megjelenése

Testhossza 23–25 cm, szárnyfesztávolsága 74–78 cm. Vastag piros csőre , feje tetején fekete színű sapka, és fehér arc jellemzi. Hasoldala sötét szürke, az alsó szárnyfedői fehérek. Rekedt hangos kiáltása van. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.

Életmódja

Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, halakból és lárvákból álló táplálékára.

Szaporodása

A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18 - 19 nap. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. Telepesen költ, fészkei közel egymáshoz épülnek, vonuló madár.

Kárpát medencei előfordulása

Magyarországra április végén, ritkábban május elején érkeznek. Első csoportjaik szeptemberben hagyják el a Kárpát-medence térségét.

Védettsége

Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2005. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 24.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap