Farkas Ferenc (püspök)
| Farkas Ferenc | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujságban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Farkas Ferenc |
| Született | 1786. szeptember 22. Székesfehérvár |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1864. március 11. (77 évesen) Székesfehérvár |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Tisztség | püspök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Királyhegyi Farkas Ferenc (Székesfehérvár, 1786. szeptember 22. – Székesfehérvár, 1864. március 11.) teológiai doktor, vovadrai címzetes püspök, apát, székesfehérvári nagyprépost, költő.
Élete[szerkesztés]
Egy elszegényedett nemesi családból származott. Édesapja királyhegyi Farkas István, édesanyját Rozáliának hívták.[1] Tanulmányait szülővárosában végezte és ugyanott a papnövendékek közé lépett; 1809-ben áldozópappá szenteltetett föl. Wurum, Kopácsy és Szucsics székesfehérvári püspökök mellett titkári hivatalt viselt: egyszersmind az ottani papnevelőben 20 évig tanár volt. 1828-ban székesfehérvári kanonokká és 1838-ban nagypréposttá neveztetett ki. Az egyházi kormányzásban, a székesfehérvári püspöki szék megürültével, mint káptalani főhelyettes két izben hivataloskodott. 1850-ben a székesfehérvári iskolában két ötven pengőforintos szorgalomdíjt alapított. Ezen évben a Leopold-rend keresztjével diszíttetett föl. 1851-ben 18 000 forintos alapítványt tett, hatot a székesfehérvári főegyház, hatot az ottani papnevelőintézet, hatot az összes birodalmi katonai kórházak javára. Különösen kiemelendő ama nagyhírű alapítványa, melylyel Székesfehérvárnak egyik legnagyobb hiányát pótolá; ez az a leánynevelőintézet, melyre ő a megyeház terén álló díszes mintegy 20 ezer pengőforintnyi házát, a mellékkertekkel együtt, ajándékozta és hozzá még harmincezer pengőforintot az intézet tökéletes berendezésére a városnak kézbesített. 1859-ben a székesfehérvári betegek házának ötszáz pengőforintot ajándékozott. 1851-ben királyhegyi előnévvel az osztrák birodalom lovagjává kineveztetett. 1859-ben tartá aranymiséjét.
Munkái[szerkesztés]
- Méltgs Szalatnyai Fischer István báró urnak, szatmári első érdemes püspöknek örvendetes neve napjára mély tiszteletének jelenségéül. Pest, 1806. (Költemény.)
- Dicsőségesen uralkodó Ferencz császárnak Magyarország apostoli királyának midőn Szent György havának 6. 1807. az országgyűlésre Budára érkeznék a pesti tanuló ifjuság nevében. Pest. (Költemény.)
- Assertiones ex universa theologia, quas in regia scient. universitate Pestiensi publice propugnandas suscepit anno 1811. Pest.
- Hála dall a főtiszt nagys. fő nemes, érdemes úri vendégekhez a székesfehérvári nevendék papság farsangi mulatság alkalmatosságával. Sz.-Fejérvár, 1812. (Névtelenül.)
- Honnyi öröm a Fels. császári s királyi austriai főherczegnek Ferencznek Székesfehérvárrra történt jövetelén Szent Mihály havának 14. 1820. Sz.-Fejérvár. (Névtelenűl.)
- Nméltgú Cziráki és Dienesfalvi Cziráky Antal ur ő kegyelmességének Fejér vármegye fő ispányi székébe 1827 eszt. Szent Mihály hava 26. történt fényes beiktatására. Hely n. (Költ.)
- Egyházi beszéd a keresztény hazafiúságról, melyet Szent Istvánnak a magyar nemzet első nagy és apostoli királyának ünnepén a székesfehérvári püspöki templomban. Székesfehérvár, 1832.
- Gyász beszéd, Első Ferencz austriai császár és apostoli magyar király… elhunytán. Székesfehérvár, 1835. (Ism. Guzmics Izidor, Egyházi Tár VIII.)
- Szabad s kir. Székes-Fejérvár városában, a nő nevelő intézet megnyitása ünnepén mondott beszéd. Mind szent havának 4. 1842. Székesfehérvár.
- Hála-érzetek, melyeket méltgs Vásonkeői gróf Zichy családnak az 1843. évi september 5. tűzvész károsultak iránti nagylelkűségeért szab. s kir. Székesfejérvár számos tagokból álló küldöttségével nyilvánított (Nagy-Lángon, máj. 28. 1844.) Székes-Fejérvár.
- A világ egyháza. Székes-Fejérvár, 1850.
- Sermo ad ill. ac rev. dnum Emericum Farkas episcopum Alba Regalensem… sub solemni in cathedram episcopalem inauguratione die 5. nov. 1851. Székes-Fejérvár.
- Szellemi világ. Pest, 1857.
- Anyagi világ. Székesfehérvár, 1858.
- Főmagasságu és ft. Nagykéri Scitovszky Ker. János urnak, Magyarország herceg primásának… aranymiséje emlékeül mint aranymisés öregségem társának legbensőbb tisztelete jeléűl. Székesfehérvár, 1859. (Költemény.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
