Farkas Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogfai Farkas Dénes
boldogfai Farkas Dénes (1884-1973), Zala megyei politikus.
boldogfai Farkas Dénes (1884-1973), Zala megyei politikus.
Született 1884. október 1.
Flag of Hungary (1867-1918).svg Felsőbagod, Zala vármegye
Elhunyt 1973. augusztus 11. (88 évesen)
Flag of Hungary (1957-1989; unofficial).svg Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa Szentjánosi Szűcs Mária (1891-1956)
Foglalkozása jogász, képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogfai Farkas Dénes témájú médiaállományokat.

Boldogfai Farkas Dénes (Felsőbagod, 1884. október 1.Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású gazdálkodó, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt körelnöke.[1]

Élete[szerkesztés]

Dénes 1884-ben született a Boldogfai Farkas családba Felsőbagodon (a mai Bagodon), boldogfai Farkas József (1857-1951), politikus, országgyűlési képviselő, és lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) másodszülött fiaként. Gyerekkorában Sopronban élt és a soproni bencés gimnáziumba járt Tibor és Kálmán testvéreivel együtt. Az érettségit is ott tette le. Dénes bátyjai, boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, és boldogfai Farkas Kálmán (1880-1944), zalai főszolgabíró voltak.

Középiskola után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett és hamarosan Söjtörön gazdálkodott és bérbe vette a szombathelyi papnevelde mezőörsi birtokát is. Söjtöri gazdálkodási évei alatt, nagy szenvedéllyel foglalkozott a lovakkal. 1916-ban megvette az 1905. évi Szent István-díj nyerőjét Grignanot, hogy félvérménesében használja ki.[2] Édesanyja elhunyta után a Sümeghy családtól örökölt egy 442 kh-as földbirtokot Söjtörön.[3]

Dénes a politikába főképpen apján, aki a Katolikus Néppárt színeiben országgyűlési képviselő is volt, illetve a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteken keresztül kapcsolódott be először (igaz még anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc, is volt képviselő 1865-1868 közt). Dénes az 1930-as években csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amiben aktív szerepet játszott. Írásai és cikkei főleg a Szabadságban, a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg.

A nyilas puccsot követően (1944. október 19.) visszavonult söjtöri birtokára. A háború után, 1946-ban a Kisgazdapárt Zala megyei ügyvezető elnöke, egy év múlva, 1947-ben társelnöke volt. Közben 1947. augusztus 10-ig felelős kiadója volt a Független Zala című pártlapnak. Az 1945-ös nemzetgyűlési választásonon a párt Zala megyei listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1947-ben pártja balra tolódása elleni tiltakozásul kilépett az FKGP-ből és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, aminek Zala megyei listájáról aztán az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson a parlamentbe jutott.[4]

Az időközben végrehajtott földreform után 60 hektáros birtoka maradt, melyet 1949-ben kényszerült felajánlani az Alsófakosi Állami Gazdaságnak. Mandátumának lejárta (1949) után teljesen visszavonult a közélettől. Ennek ellenére az új rendszer megfosztotta minden vagyonától és Söjtör szélére telepítette ki. Innét lányához költözött Budapestre, az 1956-os forradalom is ott érte. Mint a Demokrata Néppárt egykori képviselőinek korelnöke (legidősebb tagja), 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére.[5] A békés és nyugodt szervezkedésre buzdította a vidéki és fővárosi volt DNP szervezeteket egyaránt. Előtte október 30-án levélben Nagy Imre miniszterelnököt is tájékoztatták (Keresztes Sándor, Mihelics Vid, Székely Imre Kálmán és az ő aláírásával) a párt újjáalakulásáról.[6] A forradalom bukása után az újonnan alakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány izgatás címén bíróság elé állította, ahol két év felfüggesztett börtönre ítélték. A megtorlások során 1957-ben internálták és három hónapot le is kellett töltenie kiszabott büntetéséből a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Szabadulása után teljesen visszavonult a politikától és visszaköltözött lányához Budapestre. Ott is érte a halál 1973. augusztus 11-én.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Felesége szentjánosi Szűcs Mária (1891-1956), szentjánosi Szűcs István (1862-1925) huszár alezredes,[7] és szentmártoni Radó Mária (1868-1945) lánya volt.[8] A házasságból született:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]