Festőanyagok
 |
Úgy tűnik, hogy ez szócikk [www.supralux.hu/festek-alapismeretek/festek-osszetetele külső forrás] szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A festőanyagok olyan anyagok, amelyeket valamely anyag, tárgy külső bevonására alkalmaznak, dekorációs illetve konzerválási célból.
A falfesték
[szerkesztés]A falfesték falak dekorációs bevonatára szolgáló anyag. Megkülönböztetünk kültérre és beltérre használható falfestéket, és színek alapján is csoportosíthatjuk fehér és színes festékre.
A színes festék alkotórészei
[szerkesztés]A színes festék a következő 3 alkotórészből áll:
- kötőanyag
- pigment
- oldószer
Ezen alapvető komponensek mellett a festék még tartalmazhat:
- töltőanyagokat
- adalékanyagokat
Kötőanyagok
[szerkesztés]A festék fő része a kötőanyag. A kötőanyag egy világos, viszkózus folyadék. Általában kötőanyagoldatokat használunk, mert a tiszta kötőanyag nagyon gyakran túl sűrű ahhoz, hogy be lehessen dolgozni, és ezért oldószerrel fel kell hígítani. A kötőanyag funkciója a filmképzés. A kötőanyag(oldat)nak felhordás és száradás után egy száraz, szilárd bevonatot kell képeznie. A kötőanyag határozza meg nagymértékben a festék tulajdonságait, a tapadást, fényességet, keménységet, rugalmasságot és tartósságot.
Pigment
[szerkesztés]A pigment ad színt a festéknek. A pigmentek oldhatatlan porok, amelyet finoman a kötőanyagba diszpergálnak (eloszlatnak). A pigment minősége és mennyisége határozza meg az olyan festéktulajdonságokat, mint szín, színerő, színtartósság és fedőképesség.
Töltőanyagok
[szerkesztés]Akárcsak a pigmentek, a töltőanyagok is a kötőanyagba diszpergált oldhatatlan finom porok. A talkum, a kréta, a habkőpor, a homok, az agyag stb. mind tipikus töltőanyagok. A töltőanyagok kevés vagy egyáltalán semmi színt, fedőképességet sem adnak a festéknek, használatukkal a festék testet kap ("tölti" a festéket). A festékben használt töltőanyagok típusa és minősége határozza meg az olyan tulajdonságokat, mint elérhető filmvastagság, csiszolhatóság és reológia (a festék folyási tulajdonságai). A töltőanyagot mattító anyagként is használják, valamint azért, hogy sajátos szerkezetet biztosítson a festéknek.
Hígítók
[szerkesztés]Bár gyakran az oldószer és a hígító megnevezést megkülönböztetés nélkül használják. Ha pontosak akarunk lenni, a következő különbséget tehetjük a kettő között:
- Az oldószereket tulajdonképpen a (fél)szilárd kötőanyagok oldására alkalmazzák.
- A hígítók a festékek és kötőanyagoldatok felhígítására alkalmasak.
Az egyszerűség kedvéért mindenhol a hígító megnevezést fogjuk használni, még akkor is, amikor oldószerről van szó.
A hígító illékony folyadék a festékben, amely felhasználás után elpárolog a festékfilmből. Tipikus hígítók: lakkbenzin, xilol, butil-acetát, alkohol és víz.
A hígítók szerepe a festékben
[szerkesztés]- kötőanyag feloldása,
- a festék megfelelő felhordási viszkozitásának biztosítása,
- a festékfilm terülési viselkedésének és száradási idejének beállítása.
Adalékanyagok
[szerkesztés]Az adalékanyagokat kis mennyiségekben adják a festékhez, és a festék bizonyos tulajdonságainak kihangsúlyozását vagy elnyomását szolgálják:
- növelik a száradási időt (szárítók, katalizátorok)
- megelőzik a bőrösödést, kráterképződést, habzást
- javítják a tárolhatóságot, megelőzik a kiülepedést a dobozban
A festékek összetétele
[szerkesztés]- Műgyanták - nem illékony
- Pigmentek
- Töltőanyagok
- Hígítók - illékony
- Adalékanyagok - (nem) illékony
Források
[szerkesztés]- Cikk 1940-ből Részlet dr. Széki Tibor Szerves festékek című cikkéből (A kémia és vívmányai, II. rész, Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Budapest, 1940.)