FKF Nonprofit Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FKF Nonprofit Zrt.
A vállalat központi telephelye az Ecseri úton (1098 Budapest, Ecseri út 8-12.)
A vállalat központi telephelye az Ecseri úton (1098 Budapest, Ecseri út 8-12.)
Típusvállalat
Alapítva1895
Cím1081 Budapest, Alföldi u. 7.[1]
Kiszolgált területekköztisztaság, hulladékgazdálkodás
FKF Nonprofit Zrt. (Budapest)
FKF Nonprofit Zrt.
FKF Nonprofit Zrt.
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 06′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 06′ 26″
A FKF Nonprofit Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz FKF Nonprofit Zrt. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Névváltozatok
Időszak
Név
1895–1949Fővárosi Köztisztasági Hivatal
1949–1957Fővárosi Köztisztasági Vállalat
1957–1978Fővárosi Köztisztasági Hivatal
1978–2000-es évekFővárosi Közterület-fenntartó Vállalat
2000-es évek–napjainkFővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, röviden FKF Nonprofit Zrt. Budapest köztisztaságért felelős állami vállalat.

Története[szerkesztés]

Egyes 17–18. századi, pesti és budai tanácsülések jegyzőkönyvei szerint rendeletek írták elő az utcák tisztán tartását. Az 1840-es évektől kezdve rendszeressé vált a szemét elszállítása, de csak 1895-ben[2] hozták létre a Fővárosi Köztisztasági Hivatalt, a mai FKF jogelődjét. A szemételhordás ennek ellenére egy ideig magánkézben maradt: 1893 és 1906 között Cséry Lajos vállalkozó Kispest határában, vasúti úton („szemétvasút”) gyűjtötte össze a szemetet. 1906-ban államilag megváltották Cséry cégét, és innentől a szemét szállítása is a Fővárosi Köztisztasági Hivatal jogkörébe tartozott.[3]

1929-től vezették be a lovas kocsi helyetti, gépkocsival történő – úgynevezett pormentes – szemétgyűjtést, azonban a terv akkor nem vált be. A második világháború során az Fővárosi Köztisztasági Hivatal járműveinek jelentős része elpusztult. A világháború után, 1945-ben újraindult a vállalat, és a lóállomány, illetve a járművek részleges pótlásával 8 hónap alatt sikerült eltávolítani 9 millió m3 szemetet a háborús pusztítások után. Ekkoriban vezették be a szemét nagy távolságokra történő szállítása helyett a mélyebb budapesti területek úgynevezett gödörfeltöltéses rendszerét (pl. Lágymányos, Bécsi úti Újlaki téglagyárt, Bodza utcai téglagyár stb).[3]

A cég 1949 és 1957 között Fővárosi Köztisztasági Vállalat néven működött.[4]

Nagy Budapest létrejötte után, 1952-ben kapcsolták be az új peremkerületeket is a Fővárosi Köztisztasági Hivatal által ellátandók körébe. 1957-ben felszámolták a szemétvasutat, és elkezdődött most már véglegesen gépkocsik vették át a szállítást.[3]

A vállalat neve 1978-ban Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatra (FKFV) változott, tevékenységi köre kibővült. A szemétszállításon túl feladata volt ebben az időben a hulladékgazdálkodás, a szemétégetés, a közterület tisztítás, a hóeltakarítás, a mélyépítés, az útépítés, az útfelújítás, az útburkolati jelek festése és karban tartása, közúti jelzőtáblák létesítése és kezelése, hidak és egyéb műtárgyak karban tartása, hídmesteri irodák működtetése, alul- és felüljárók fenntartása. Egyéb kiegészítő tevékenységek: kertészeti ágazat, aszfalt- és betonkészítő műhelyek, kukajavító műhely, garázsok és műszaki állomások, szeméttelepek kezelése.[3]

1990-ben a fővárosban évi szinten 4 millió m3 hulladék keletkezett. 1981-ben[5] vagy 1982-ben adták át az első budapesti hulladékégető művet, ez évente kb. 1,6 millió m3 szemét elégetését tette lehetővé. Ekkoriban csökkentették – az egyébként erősen környezetszennyező – Budapest környéki szeméttelepek számát 11-ről 4-re. Emellett az agglomerációs részen további 3 szeméttelep üzemeltetett a vállalat. Az 1980-as évek további vívmánya a pormentes kukatartályok és kukakocsik, illetve speciális szemétszállító járművek elterjedése. Utóbbiak száma 1970-ben 657, 1990-ben 797 volt. 1990-ben 17,8 millió m2 területet tisztított a vállalat, 96%-ban géppel. 1990-ben a vállalt 3207 főt foglalkoztatott állandóan, kb. 550 alkalmi munkás mellett.[3]

A gépesítés mellett nem tűntek el a hagyományos utcaseprők sem Budapestről. Feladatuk elsősorban a gépekkel nehezebben tisztítható parkok, közlépcsők, hidak, aluljárók és felüljárók területére korlátozódott.[3]

A vállalat végzi napjainkban a kommunális szemét melletti állandó szelektív hulladékgyűjtést, és az alkalmi karácsonyfa-maradványok elszállítását is.[6] Újabb fejlesztése volt a budapesti hulladékudvarok, és 2000-től[7] a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ kialakítása.[8] A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű területén 1985-től Köztisztasági Múzeum mutatja be a vállalat fejlődését.[9] A legújabb fejlesztések egyike a 2023-ban üzembe helyezett Hulladékválogató Mű.[10]

A vállalat neve a 2000-es években változott Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-re.

Hulladékudvarok[szerkesztés]

Forrás:[11]

  • III. Testvérhegyi u. 10/a
  • IV. Ugró Gyula sor 1-3.
  • IV. Zichy Mihály sarok
  • VIII. Sárkány u. 5.
  • IX. Ecseri u. 9.
  • X. Fehér köz 2.
  • XI. Bánk bán u. 8-10.
  • XIII. Tatai u. 96.
  • XIV. Füredi u. 74.
  • XV. Zsókavár u. 67.
  • XVI. Csömöri u. 2-4.
  • XVII. Gyökér köz 4.
  • XVIII. Jegenye fasor
  • XXI. Mansfeld P. u 86.
  • XXII. Nagytétényi út 335.
  • XV. Károlyi S. u. 1/a
  • XVIII. Besence u. 1/a
  • XVIII. Ipacsfa utca 14.

Szemléletformáló és Újrahasználati Központok[szerkesztés]

2016-ban[12] nyitották meg őket két hulladékudvar területén:[13]

  • XV., Károlyi Sándor u. 166.
  • XVIII., Besence u. 1/A.

Lomtalanítási tevékenység[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Umbrai Laura: 120 év 120 képben – Az FKF Nonprofit Zrt. története a kezdetektől napjainkig, Budapest, 2015