Fülöp György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöp György
Született1923. január 19.
Debrecen
Elhunyt2010 (86-87 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásakarikaturista,
újságíró,
humorista,
író
SablonWikidataSegítség

Fülöp György (Debrecen, 1923. január 19.2010.) magyar karikaturista, újságíró, író, humorista. Szignója: fül

Életútja[szerkesztés]

Debrecenben született, zsidó értelmiségi családba. Édesapja rabbi volt. Már 12 éves korában írásai, versei jelentek meg gyermeklapokban. 1944-ben munkaszolgálatra vezényelték. Öccse Tibor, alig 17 évesen, de napi egy tál levesért önként jelentkezett munkaszolgálatra. Testvérét a városligeti pápai védett századdal vitték el, és róla Balfról, 1944-ben kapott utoljára üzenetet. Fülöp György a vészkorszakot a budapesti gettóban élte túl. 2006-ban Vészkorszak címmel könyvet írt az itt megélt tapasztalatairól. A sok szörnyűség, megrázkódtatás ellenére kész csoda, hogy több, mint 35 évig annak a Ludas Matyinak volt a munkatársa, amely a humorról szólt. Erről ő maga így nyilatkozott:

„Újságíró voltam. Azért menekültem a humorba, mert azt hittem, hogy ezeket a szörnyű dolgokat, amik értek - anyámat, öcsémet a nyilasok, nácik megölték, apám Izraelbe ment - el lehet felejteni... de nem lehet elfelejteni!”

Ösztöndíjjal végezte el az egyetem magyar-történelem tanári szakát, ám a kötelező próba-tanításon kívül soha nem tanított. Az egyetem mellett kitanulta a susztermesterséget is. Diplomával a zsebében újságíró lett. Debreceni lapoknál dolgozott (Hajdú-Bihari Napló, Debreceni Néplap).

1954-ben a Szabad Ifjúságban kezdett rajzolni, és ekkoriban tűnt fel a Dongó nevű vicclapban is. Vidéki újságíróként többször küldött írásokat a Ludas Matyi szerkesztőségébe. Írásai Tabi Lászlónak a lap főszerkesztőjének megtetszettek. Így került az ország első számú szatirikus lapjához kezdetben külsősként, 1961-től a lap belső munkatársaként.

„A Ludas egyáltalán nem volt vic­ces hely. Inkább drámai volt a légkör. A pártbizottság szigorú felügyelet alatt tartott minket. Mindig azt hallottuk tő­lük: „Maguk csak ne gúnyolódjanak!” Furcsa igény ez egy szatirikus laptól.[3]

Sokoldalú, humoros versíró, karikaturista. Tudatosan képezte magát karikaturistának, hiszen magas volt a mérce, az ország legjobb, legtehetségesebb rajzolói (Kaján Tibor, Hegedűs István, Várnai György, Szűr Szabó József, Pusztai Pál, Toncz Tibor, Szegő Gizi, Vasvári Anna, Schwott Lajos, Mészáros András, Erdei Sándor, Gerő Sándor, Balázs-Piri Balázs) mellett kellett helytállnia. Tabi László sokszor csodálkozott is rajta, hiszen a szerkesztőség két nagy csoportját az írók és a rajzolók, azaz a karikaturisták alkották és Fülöp Györgynek mindkettőhöz megvolt a tehetsége. 1990-ig dolgozott a lapnál. A Ludas Matyi Magazin, Ludas Matyi Extra, Ludas Matyi Rejtvény, Ludas Matyi Évkönyv, Mindent Tudó Kis Ludas, és minden egyéb alkalmi kiadványban megjelentek rajzai.

Külsősként a Zsákbamacska, Plajbász és Paróka, Majális, Tollasbál, Humor Olimpia, Humor VB, Színész Újságíró Magazin évente néhányszor megjelenő alkalmi kiadványaiban is szinte minden esetben publikált. Napilapok: Népszava, Kisalföld, Vas Népe, Új Néplap, Fejér Megyei Hírlap, Magyar Nemzet, országos és megyei lapok foglalkoztatták. Rajzolt még hetilapoknak: Nők Lapja, Élet és Irodalom. Alapító tagja volt az Új Ludas című újságnak, de az csak két évig működött, és 1992-ben megszűnt. Ezután az Úritök és a Pest Vicc című lapoknak rajzolt. A rövid életű, újraindított Ludas Matyinál is dolgozott 1996-1999 között.

Nyugdíjasként könyveket írt és illusztrált.

Kiállításai[szerkesztés]

  • Országos Karikatúra Kiállítás (1983)
  • Országos Karikatúra Kiállítás (1985)

Könyvei[szerkesztés]

  • Közhírré tétetik (1965)
  • Görbe Kalendárium (1966)
  • 1001 Vicc (1986)
  • Karikatúra-suli (1986) (2000)
  • Hősök, zsenik, fa-pofák (1990)
  • Nosztalgia ABC (1990)
  • Vidám korrajz (1990)
  • Tréfás névnaptár (1998)
  • Kullancs KRESZ (1998)
  • Vigyázz magadra (1998)
  • Zsidó viccek (1988)
  • Zsidó viccek II. (1990)
  • Kertész legyen, ki boldogságra vágyik (1987)
  • Szórakozós számolgató (1999)
  • Mesék a szeretetről (1998)
  • Bátorkodom bemutatni (2000)
  • Nagy vicc és karikatúra gyűjtemény (2000)
  • Mókás Gyerekkalendárium (2000)
  • Mókás ABC (2000
  • Vidám mesék (2000)
  • Napkeleti történetek (2000)
  • Három kicsi magocska (2000)
  • Grízbe ragadt király
  • Mesefa (2000)
  • Forró (2000)
  • Vészkorszak (2006)

Publikációi[szerkesztés]

  • Szabad Ifjúság (1954)
  • Hajdú-Bihari Napló
  • Dongó
  • Csúzli (1961) (1975)
  • Ludas Matyi (1961-90)
  • Vas Népe (1961)
  • 80 Rajzzal a Föld körül (1961)
  • Fejér Megyei Hírlap (1962)
  • Dolgozók Lapja (1962-1965)
  • Néplap (1962-1966) (1970)
  • Új Néplap (1963)
  • Élet és Irodalom (1963)
  • Ludas Matyi Magazin (1963-1990)
  • Kisalföld (1964-1968) (1992-1993)
  • Nők Lapja (1964)
  • Ősz Kis Ludas (1966)
  • Nők Lapja Évkönyv (1966)
  • Kincses Kalendárium (1966) (1993)
  • Tavaszi Kis Magazin (1967)
  • Nyári kis Ludas (1967)
  • Plajbász és Paróka (1966-1967)
  • Sportoló Kis Ludas (1967)
  • Mindent Tudó Kis Ludas (1967)
  • Zsákbamacska (1968) (1975)
  • Napos Oldal (1968-1969)
  • BUÉK (1968-1970)
  • Maronikus Népszava (1969)
  • Népszava Évkönyv (1970)
  • Farsangi Népszava (1971)
  • Érdekes kalendárium (1972)
  • 1953 Vicc (1972)
  • Majális (1973)
  • Nyári Örömök (1974)
  • Vidám Nyaralás (1974)
  • Tollasbál (1975-1990
  • Képes Sport (1974-1975)
  • Humor (1977)
  • Humor OB (1978)
  • Nők Lapja Évkönyv (1982)
  • Gólyahír (Ludas) (1985)
  • Színész Újságíró Magazin (1978)
  • Humor Olimpia (1979)
  • Extra Ludas (1986-1989)
  • Humor VB (1986)
  • Kölyök (1987)
  • T-Boy (1988)
  • Új Ludas (1990-1992)
  • Új Ludas Magazin (1990) (1991)
  • Új Ludas Évkönyv (1991)
  • Bukfenc (1992)
  • Magyar Nemzet (1993-1994)
  • Tökmag (1993-1994)
  • Úritök (1993-1994)
  • Magyar Poén Tőzsde (1994)
  • Pesti Vicc (1995-1999)
  • Ludas Matyi Rejtvény Magazin (1996)
  • Ludas Matyi (1996-1999)
  • Vicc az egész (1998)
  • LMLM (2000)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004