Fájlvita:Halász Géza.PNG
Új téma nyitása
Licenc vitatása[szerkesztés]
A főszerkesztő De Sgardelli Caesar 1953-ban hunyt el, így ha a fotó ebben a könyvben jelent meg először, akkor még jogvédett. – Regasterios vita 2016. március 13., 18:03 (CET)
Nagy valószínűséggel nem maga a könyv szerkesztője készítette a képet, azaz vélhetően nem ő a jogtulajdonos. Mivel a fotós ismeretlen, így ha ez az első nyilvános megjelenése a képnek (1936), akkor viszont már lejárt a védelmi idő. – Dodi123 vita 2016. március 13., 20:02 (CET)
@Dodi123: Ez nem ilyen egyszerű. Ha a könyvben publikálták először a képet, és ott nincs egyértelmű utalás ennek az ellenkezőjére, mondjuk egy forrás megadásával, akkor bizony a könyv szerzője minősül a kép szerzőjének is, vagy legalábbis a szerzői jog tulajdonosának. – Regasterios vita 2016. március 14., 14:16 (CET)
Egy ellenkező példa: Fájl:Hóman Ottó.PNG. – Regasterios vita 2016. március 14., 14:34 (CET)
Köszönöm, értem a különbséget. Csak jelen esetben – belenézve a forrásként megjelölt könyvbe –, nem kicsit furcsa, hogy a nagyszámú, első világháborús arckép, amelyet a könyv szerkesztői nagy valószínűséggel a katonai levéltárból kaptak, és amelyek az azonosításon kívül semmilyen művészi értékkel nem bírnak, a főszerkesztő halála után még 70 évig nem használhatók fel. A szerzői jogi törvény sem lehet tökéletes, és nem térhet ki minden lehetséges esetre... – Dodi123 vita 2016. március 14., 15:13 (CET)
A könyvben valóban nagy számú fotó található, könnyen elképzelhető, hogy nem mind oda készült eredetileg, más részük viszont lehet, hogy igen, ugyanis a munkatársak között meg van említve egy Kiss Gyula nevű fényképész. Sőt a levéltáron és Kiss Gyulán kívül elképzelhető egy harmadik forrás is: lehet a fotók között magángyűjteményből való is, és akkor azt szintén ebben a könyvben tették közzé először. Summa summarum éppen azért, mert nincs megjelölve egyenként, hogy a képek honnan származnak, nem tudjuk megállapítani, hogy melyik jelent meg először ebben a könyvben, melyik nem. Nem lehet igazodni semmihez sem a könyv impresszumán, illetve a főszerkesztő nevén kívül. Persze ha egy konkrét képet megtalálsz egy korábbi forrásból, az más helyzetet teremt, de csak annak az egy képnek a vonatkozásában. A képek művészi értékéről pedig inkább ne nyissunk vitát, ez a fotó is olyannak néz ki, mint amelyet egy nagyobból vágtak ki.
A szerzői jogi törvény szerintem sem tökéletes, de ez általában mindegyik törvényről elmondható. Ebben az esetben viszont egyértelműen fogalmaz. Lásd a törvény 8. paragrafusát: „Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.” Itt pedig a szöveg magyarázatát olvashatod (katt a linkre): E paragrafus „Arról gondoskodik, hogy a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott művek védelme ne maradjon alanytalan. Ideiglenesen, a szerző fellépéséig az gyakorolja a jogokat, aki először hozta a művet nyilvánosságra. E személyt a jogirodalom […] törvényes képviselőnek tekinti, akinek a képviseleti joga addig tart, amíg a képviselt személy fel nem lép, és egyoldalú nyilatkozattal a képviselő jogát meg nem szünteti”. Mindezek, valamint a fentebb írtak tükrében állítom azt, hogy a szerzői jogok gyakorolójának a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján De Sgardelli Caesart kell tekinteni minden kép vonatkozásában, egészen addig, amíg valamely konkrét esetben ennek az ellenkezőjére bizonyítékot nem találunk. – Regasterios vita 2016. március 14., 16:09 (CET)
Jogos. Akkor nincs mit tenni, mint keresni az eredeti képet. – Dodi123 vita 2016. március 14., 16:30 (CET)
