Exogén
Az exogén görög eredetű szó, jelentése magyarul kívülről eredő, kívülről származó. Mint jelzőt, ezt a szót gyakran ellentétként használják az endogénnel szemben, ami viszont valaminek (pl. szervezetnek) a belsejéből eredő dolgokra vonatkozik.
A szó eredete[szerkesztés]
Görög eredetű összetett szó, az exo- előtag és a gén utótagból.
Az exo- előtag (előfordul egzo- alakban is). A vele összetett fogalomnak valamilyen külső megjelenését jelzi: magyarul kül-, külső-, kívüli részekkel fordítható le.[1]
A -gén utótag működést, keletkezést jelent.[2]
Példák[szerkesztés]
A biológiában[szerkesztés]
- Az "exogén" jelentése a biológiában : külső eredetű, külső hatásra bekövetkező. Pl. exogén származásúak a növényeknek azok a tagjai, amelyek valamely rész felületi sejtjeiből fejlődnek.
A geológiában[szerkesztés]
Az "exogén" jelentése a geológiában: a földkéregre, felszínre kívülről ható, illetve a földfelszínről származó
A közgazdaságtanban[szerkesztés]
Az "exogén" jelentése a közgazdaságtanban: exogén változók a modell bemeneti (input) változói: ezeket a modell adottságként kezeli, vagyis nem vizsgálja őket. Az exogén változók empirikus adatokból, vagy akár egy másik modellből származhatnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-05-0378-6, 240. oldal
- ↑ Ebből származik pl. a generáció, a generátor, a genezis, a géniusz szó is.
Források[szerkesztés]
- Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-05-0378-6, 240. oldal
- Révai