Everything Must Go (album)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manic Street Preachers
Everything Must Go
nagylemez
Megjelent1996. május 20.
Felvételek1995–1996
Chateau De La Rouge Motte, Franciaország
Big Noise Recorders, Cardiff
Real World Studios, Wiltshire
Stílusalternatív rock, post-punk
Nyelvangol
Hossz45:24
KiadóColumbia Records
ProducerMike Hedges
Kritikák
Manic Street Preachers-kronológia
The Holy Bible
(1994)
Everything Must Go
(1996)
This Is My Truth Tell Me Yours
(1998)
SablonWikidataSegítség

Az 1996-os Everything Must Go a Manic Street Preachers negyedik nagylemeze. Öt dal szövegét Richey James Edwards írta, aki valószínűleg 1995. február 1-jén meghalt. Ez volt az utolsó album, amelyen közreműködött, egészen a 2009-es Journal for Plague Lovers. Az album címe a munkálatok alatt még Sounds in the Grass, Jackson Pollock festménysorozata után. Az album kritikai és kereskedelmi siker volt.

1998-ban a Q magazin olvasói minden idők 11. legjobb albumának választották, 2000-ben 39. lett a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján. 1997-ben a legjobb brit albumért járó díjat vihette haza a Brit Awards-ról. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Zene és dalszöveg[szerkesztés]

Az Everything Must Go Nicky Wire testvére, Patrick Jones egyik darabjának a címéről kapta a nevét. A lemezen nagy változás figyelhető meg az előző albumokhoz képest. Míg a The Holy Bible-ön alig van hangszerelés, itt vonósok is szerepelnek, a hangzás sokkal kommerciálisabb, így jobban illett az akkor uralkodó britpop-mozgalomba. A dalszövegek témája is megváltozott, elsősorban Edwards eltűnése miatt. Az autobiografikus dalok helyett (4st 7lb) Wire grandiózusabb, történelmi és politikai témákkal foglalkozó szövegeket írt. Ezek a témák következő albumukon, a This Is My Truth Tell Me Yours-on uralkodnak.

A dalok tárgya nagyon széles kört ölel fel: Kevin Carter fényképész tragikus élete; a fogságban tartott állatokkal való rossz bánásmód (Small Black Flowers That Grow in the Sky). Utóbbi szövegét Edwards írta, a szöveg mentális állapotának leírásaként is értelmezhető. A No Surface All Feeling-en hallható ritmusgitárt részben Edwards játszotta eltűnése előtt. Ez mindössze a második alkalom volt, amikor Edwards gitárjátéka Manic Street Preachers-dalon szerepelt.

Az album dalai[szerkesztés]

  CímSzerző(k)Szöveg Hossz
1. Elvis Impersonator: Blackpool PierBradfield, MooreWire, Edwards 3:29
2. A Design for LifeBradfield, MooreWire 4:16
3. Kevin CarterBradfield, Moore, WireEdwards 3:24
4. Enola/AloneBradfield, MooreWire 4:07
5. Everything Must GoBradfield, MooreWire 3:41
6. Small Black Flowers That Grow in the SkyBradfield, Moore, WireEdwards 3:02
7. The Girl Who Wanted to Be GodBradfield, MooreWire, Edwards 3:35
8. RemovablesBradfield, Moore, WireEdwards 3:31
9. AustraliaBradfield, MooreWire 4:04
10. Interiors (Song for Willem de Kooning)Bradfield, MooreWire 4:17
11. Further AwayBradfield, MooreWire 3:38
12. No Surface All FeelingBradfield, MooreWire 4:14

Helyezések[szerkesztés]

Mind az album, mind az A Design for Life a 2. helyig jutott a brit album- illetve kislemezlistán. Az Everything Must Go, Kevin Carter és Australia kislemezek Top 10-esek lettek az Egyesült Királyságban. Az album dupla platina lett, 80 hetet töltött a brit albumlista top 75-jében, egy évvel megjelenése után is top 5-ös volt.

Közreműködők[szerkesztés]

Manic Street Preachers[szerkesztés]

  • James Dean Bradfield – ének, gitár, zongora
  • Sean Moore – dob, ütőhangszerek, trombita, háttérvokál
  • Nicky Wire – basszusgitár, háttérvokál
  • Richey Edwards – gitár a No Surface All Feeling-en

További közreműködők[szerkesztés]

  • John Green – hammond orgona, billentyűk
  • Martin Ditchum – ütőhangszerek
  • Julie Aliss – hárfa
  • Gini Ball – hegedű
  • Sally Herbert – hegedű
  • Anne Stephenson – hegedű
  • Chris Pitsillides – brácsa
  • Clare Orsler – brácsa
  • Martin Greene – vonósok hangszerelése

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Everything Must Go című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.