Ernest Lavisse
| Ernest Lavisse | |
 | |
| Született | 1842. december 17.[1][2][3][4][5] Le Nouvion-en-Thiérache[2][5] |
| Elhunyt | 1922. augusztus 18. (79 évesen)[6][1][3][4][5] Párizs 6. kerülete[7][8] |
| Állampolgársága | francia[9] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Le Nouvion-en-Thiérache |
 | |
| Ernest Lavisse aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Lavisse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernest Lavisse (Le Nouvion-en-Thiérache (Aisne), 1842. december 17. – Párizs, 1922. augusztus 18.) francia történetíró.
Életútja
[szerkesztés]Iskoláit Párizsban végezte és 1875-ben maître de conférences lett az Ecole normale-ban, 1888-ban pedig a párizsi egyetemen (Sorbonne) a Faculté des lettres (bölcsészettudományi kar) rendes tanárává lépett elő, az újkori történelem tanára volt. Lavisse sokat foglalkozott a francia tanügy reformeszméivel is, több rendbeli történeti iskolakönyvet is szerkesztett. Továbbá magára vállalta Freeman Historical geography of Europe című művének francia fordítását, melyhez a bevezetést a következő cím alatt írta meg: Dissertation sur l'histoire générale de l'Europe. Ezt a szellemes értekezést Angyal Dávid fordította le magyarra (Olcsó könyvtár). Rambaud társaságában a középkor és újkor történetének kézikönyvét szerkesztette, mely füzetekben jelent meg (Histoire générale du IV. siècle à nos jours). Megírta Poroszország és Franciaország legújabb korának történetét is. 1895 nyarán nyílt levelet intézett II. Vilmos német császárhoz, hogy ne engedje meg az 1870-es diadalok tervezett megünneplését, mert ez a franciákat nagyon sértené, és a kívánatos kibékülést a franciák és németek között megnehezítené. 1902-ben a francia akadémia tagjának választották, 1906-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- De Hermanno Salzensi ordinis teutonici magistro (doktori értekezés, Párizs, 1875)
- Étude sur l'une des origines de la Monarchie prussienne ou la Marche de Brandebourg sous la dynastie ascanienne (Párizs, 1875)
- Études sur l'histoire de Prusse (Párizs, 1879)
- Questions d'enseignement national (Párizs, 1885)
- Essais sur l'Allemagne impériale (Párizs, 1888)
- Trois empereurs d'Allemagne, Guillaume I, Frédéric III, Guillaume II (Párizs, 1888)
- Études et étudiants (Párizs, 1889)
- Le grand Frédéric avant l'avènement (Párizs, 1893)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Francia Akadémia. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лависс Эрнест, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лависс Эрнест, 2015. szeptember 28.
- ↑ Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ a b Académie française (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ a b c d e Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
Források
[szerkesztés]- Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928) 53-54. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895) 301. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914) 548. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912) 580. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 4.)