Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap.[1] Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni.[2] A törvénynek tartalmaznia kell

  • a pénzalap rendeltetését,
  • bevételi forrásait,
  • a teljesíthető kiadásokat,
  • a felhasználásért felelős minisztert.

Az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és a zárszámadást az Országgyűlés fogadja el.[3] Az éves költségvetési beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti.

Működő elkülönített állami pénzalapok[szerkesztés]

Nemzeti Foglalkoztatási Alap[szerkesztés]

Célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével:[4]

  • az álláskeresők ellátásának biztosítása
  • a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása
  • a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése
  • a képzési rendszer fejlesztésének támogatása
  • hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához
  • az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása
  • az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás

Kezelője: a legtöbb előirányzat és alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter

Bevételei:

  • az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész
  • a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka
  • a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás
  • a központi költségvetési támogatás
  • Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek
  • egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel
  • uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel

Kiadásai:

  • célhoz kapcsolódó kifizetések
  • alap működésének kiadásai
  • képzés feltételeinek megteremtése
  • munkahelyteremtés

A Munkaerőpiaci Alap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosult 2012. január 1-jével.

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap[szerkesztés]

Célja: radioaktív hulladékok elhelyezése

Kezelője: gazdasági miniszter

Bevételei: radioaktív anyagokat előállítók és felhasználók befizetései

Kiadásai:

  • elhelyezés, tárolók kialakítása
  • alap működését biztosító kiadások

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap[szerkesztés]

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (továbbiakban: NKFI Alap) 2015. január 1-én jött létre a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján. Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.

Az NKFI Alapért az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felelős.

(forrás: https://web.archive.org/web/20170405072442/http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovacios-alap)

Nemzeti Kulturális Alap[szerkesztés]

A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvény megalkotásával hozta létre.[5]

Bethlen Gábor Alap[szerkesztés]

„Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.”[6]

Jogelődje a Szülőföld Alap.[7]

Megszűnt elkülönített állami pénzalapok[szerkesztés]

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap[8][szerkesztés]

Az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válhatnak a káresemények utáni kártalanításra.

Célja: Veszélyeztetett környezetben élők éves díj fejében kártérítést kaphatnak belőle. Mértékét meghatározza az ingatlan értéke és fekvése.

Bevételei:

  • veszélyeztetett területen élők befizetései
  • állami támogatás
  • nemzetközi segélyek
  • önkéntes befizetések, adományok

Kiadásai:

  • elhelyezés
  • alap működést biztosító kiadások

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja[8][szerkesztés]

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap[szerkesztés]

Célja: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. Másrészt, hogy lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

Kezelője: oktatási miniszter, nemzetgazdasági miniszter

Jogutódja: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap[9]

Munkaerőpiaci Alap[szerkesztés]

Kezelője: Gazdasági miniszter Jogutódja: Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Szülőföldalap[szerkesztés]

Kezelője: Külügyminiszter

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ÁHT 4. §.
  2. ÁHT 54. §.
  3. ÁHT 57. §.
  4. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
  5. 1993. évi XXIII. törvény
  6. 2010. évi CLXXXII. törvény
  7. 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról
  8. a b 2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról III. fejezete
  9. 2014. évi LXXVI. törvény 45. § (3)bekezdés

Források[szerkesztés]

  • ÁHT: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
  • 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról
  • 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról
  • 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  • 2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
  • 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
  • 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról
  • 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról

További információk[szerkesztés]

  • Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek
  • Simon István: Pénzügyi jog I.