Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Elkülönített állami pénzalap szócikkből átirányítva)

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap.[1] Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni.[2] A törvénynek tartalmaznia kell

  • a pénzalap rendeltetését,
  • bevételi forrásait,
  • a teljesíthető kiadásokat,
  • a felhasználásért felelős minisztert.

Az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és a zárszámadást az Országgyűlés fogadja el.[3] Az éves költségvetési beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti.

Működő elkülönített állami pénzalapok[szerkesztés]

Nemzeti Foglalkoztatási Alap[szerkesztés]

Célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével:[4]

  • az álláskeresők ellátásának biztosítása
  • a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása
  • a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése
  • a képzési rendszer fejlesztésének támogatása
  • hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához
  • az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása
  • az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás

Kezelője: a legtöbb előirányzat és alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter

Bevételei:

  • az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész
  • a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka
  • a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás
  • a központi költségvetési támogatás
  • Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek
  • egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel
  • uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel

Kiadásai:

  • célhoz kapcsolódó kifizetések
  • alap működésének kiadásai
  • képzés feltételeinek megteremtése
  • munkahelyteremtés

A Munkaerőpiaci Alap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosult 2012. január 1-jével.

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap[szerkesztés]

Célja: radioaktív hulladékok elhelyezése

Kezelője: gazdasági miniszter

Bevételei: radioaktív anyagokat előállítók és felhasználók befizetései

Kiadásai:

  • elhelyezés, tárolók kialakítása
  • alap működését biztosító kiadások

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap[szerkesztés]

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (továbbiakban: NKFI Alap) 2015. január 1-én jött létre a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján. Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.

Az NKFI Alapért az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felelős.

(forrás: http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovacios-alap)

Nemzeti Kulturális Alap[szerkesztés]

A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvény megalkotásával hozta létre.[5]

Bethlen Gábor Alap[szerkesztés]

„Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.”[6]

Jogelődje a Szülőföld Alap.[7]

Megszűnt elkülönített állami pénzalapok[szerkesztés]

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap[8][szerkesztés]

Az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válhatnak a káresemények utáni kártalanításra.

Célja: Veszélyeztetett környezetben élők éves díj fejében kártérítést kaphatnak belőle. Mértékét meghatározza az ingatlan értéke és fekvése.

Bevételei:

  • veszélyeztetett területen élők befizetései
  • állami támogatás
  • nemzetközi segélyek
  • önkéntes befizetések, adományok

Kiadásai:

  • elhelyezés
  • alap működést biztosító kiadások

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja[9][szerkesztés]

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap[szerkesztés]

Célja: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. Másrészt, hogy lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

Kezelője: oktatási miniszter, nemzetgazdasági miniszter

Jogutódja: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap [10]

Munkaerőpiaci Alap[szerkesztés]

Kezelője: Gazdasági miniszter Jogutódja: Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Szülőföldalap[szerkesztés]

Kezelője: Külügyminiszter

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ÁHT 4.§.
  2. ÁHT 54.§.
  3. ÁHT 57. §.
  4. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
  5. 1993. évi XXIII. törvény
  6. 2010. évi CLXXXII. törvény
  7. 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról
  8. 2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról III. fejezete
  9. 2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról III. fejezete
  10. 2014. évi LXXVI. törvény 45. § (3)bekezdés

Források[szerkesztés]

  • ÁHT: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
  • 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról
  • 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról
  • 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  • 2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
  • 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
  • 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról
  • 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról

További információk[szerkesztés]

  • Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek
  • Simon István: Pénzügyi jog I.