Elemy Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elemy Sándor
Született 1842. december 25.
Németújfalu
Elhunyt 1897. március 3. (54 évesen)
Temesvár
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kántortanító, zenepedagógus

Elemy Sándor (Németújfalu, 1842. december 25.Temesvár, 1897. március 3.) magyar kántor, zenepedagógus, állami népiskolai tanító, szakíró, a szigetvár-vidéki tanítóegyletet első elnöke.

Élete[szerkesztés]

Németújfalu (ma: Kétújfalu) községben született 1842. december 25-én Elemy György helybéli kántortanító, jegyző és Gruber Örzse gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett és Kaposvárott végezte, ezután egy évig édesapja mellett szülőfalujában mint tanítógyakornok működött. 1859-ben a pécsi tanítóképzőbe lépett, hol 1861-ben a főelemi iskolákra tanítóképesítő oklevelet nyert. Ezt követően 1865-ig édesapja mellett segédtanító, azután pedig kinevezett rendes kántortanító volt. 1869-ben többek közreműködésével megalakította a szigetvár-vidéki tanítóegyletet, melynek első elnökévé megválasztották. Ugyanazon évben báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által a népiskolaügy tanulmányozása végett Bajorországba küldetett. 1875-ben a temesvári állami népiskolához nevezték ki állami tanítónak. 1876-ban a dél-magyarországi tanítóegylet közgyűlésén ő tartotta az első magyar értekezést. Az 1879-től 1882-ig fennállott Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönyének szerkesztője volt. Temesváron hunyt el 1897. március 3-án.

Szakírói munkássága[szerkesztés]

Több kritikai cikket írt a Tanodai Lapokba, a Néptanodába és más szaklapokba. Írói álnevei: Sándor József, Csetneky Gábor (Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönye 1880/2), Somogyi Sándor.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Nevét őrzi az Elemy Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Kétújfaluban.

Művei, írásai (válogatás)[szerkesztés]

  • A magyar hangfokozat és még valami. In: Zenészeti L. 1862. ápr.
  • Magyar zeneirodalmi régiség (Gáti István zongoraiskolájáról). In: Zenészeti L. 1862. jún. 19.
  • Igénytelen nézetek katholikus egyházi zenénk emelésének érdekében. In: Zenészeti L. 1863. ápr.
  • A népiskola hamupipőkéi. Kritikai eszmetöredékek a népiskolai oktatás köréből. Temesvár, 1890.
  • Az írva-olvasás tanmódszere kritikai világításban. Temesvár, 1894.

Források[szerkesztés]