Egyoldalú jognyilatkozat
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Egyoldalú jognyilatkozatot tesz az a jogalany, aki akaratlagosan kívánja elismertetni jogait, illetve egyoldalúan kívánja megszabni kötelezettségeit.
A polgári jogban[szerkesztés]
Az egyoldalú jognyilatkozat a hatályos magyar Polgári Törvénykönyvben a kötelemkeletkeztető tények egyike. (A korábbi magyar Polgári törvénykönyv 199. §-a egyoldalú nyilatkozatnak nevezte ezt.)[1]
Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.[2]
A munkajogban[szerkesztés]
Egyoldalú jognyilatkozat lehet kötelemfakasztó tény, ajánlat vagy egyéb.
Példák egyoldalú jognyilatkozatokra[szerkesztés]
- Értékpapír (pl. részvény, váltó, csekk vagy közraktári jegy)
- Meghatalmazás (képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat) [3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Korábbi Ptk. 199. § „Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére, az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:2. § (1) és (2) bekezdése
- ↑ pl. 2013. évi V. törvény 6:15. § (1) bek.
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |