Efigjeni Kongjika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Efigjeni Kongjika
Életrajzi adatok
Született1946. december 29. (77 éves)
Tirana
Ismeretes mint

Efigjeni Kongjika (Tirana, 1946. december 29. –) albán biológus, növényfiziológus, mikrobiológus, biotechnológus, az Albán Tudományos Akadémia rendes tagja. Pályája során a növényfiziológia általános kérdéseitől a botanikai mikrobiológia és molekuláris genetika területén végzett kutatásokig számos területen ért el jelentős eredményeket. 1999-től 2007-ig a tiranai Biológiai Kutatóintézet igazgatója volt.

Életútja[szerkesztés]

1964-től a Tiranai Egyetem hallgatója volt, tanulmányait 1968-ban fejezte be biológia-kémia szakon. Ezt követően 1978-ig az egyetem botanikai tanszékén növényélettant adott elő. 1978-tól a tiranai Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa volt, 1982-től kutatóként folytatta a munkát a központban, új nevén Biológiai Kutatóintézetben. Ezzel párhuzamosan vendégtanárként oktatott a Tiranai Egyetem biológiai és biokémiai tanszékein, egyebek mellett a szobanövények élettani sajátosságai és növényi sejtélettan témakörökben. 1991-ben rövid ideig az élettani és mikrobiológiai tanszék vezetője volt. Kutatói és oktatói tevékenységével párhuzamosan 1988-tól 2007-ig tagja volt a Biológiai Kutatóintézet tudományos tanácsának, illetve 1993-tól 1997-ig az intézet igazgatóhelyettesi, 1994-ben kutatási igazgatói, majd 1999-től 2007-ig igazgatói feladatait látta el. 2008–2009-ben a Tiranai Egyetem biotechnológiai tanszékének kutatóprofesszora volt.

1997-ben a jénai Friedrich Schiller Növényélettani Intézet, 2001-ben a leccei, 2005-ben pedig a jénai tudományegyetem ösztöndíjasaként képezhette tovább magát a növényélettan és -genetika területén.

Kormányzati megbízásból 1999 és 2001 között a „Biotechnológia és biológiai diverzitás” munkacímű kutatási program mellé rendelt tudományos tanácsadó testület munkáját irányította. 2003-tól 2007-ig tagja volt a Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe(wd) tiranai irodáját felügyelő igazgatótanácsnak. 2004 óta tagja a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv(wd) végrehajtásáért felelős irányítótestületnek.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatói pályája elején a növényfiziológia általános kérdéseivel foglalkozott, de behatóbban is vizsgálta a növényi fotoszintézis élettani vonatkozásait. 1975-ben a Tiranai Egyetemen megkezdett kandidatúrájának, és végül 1981-ben megvédett értekezésének témája a rádióhullámoknak a mezőgazdasági növényekre gyakorolt élettani és sejtbiológiai hatásainak vizsgálata volt. Pályája későbbi szakaszában a városi környezetben élő vagy légszennyezésnek kitett növényekben vizsgálta a környezet okozta stresszhatásokat és fiziológiai folyamatokat.

Az 1990-es évektől tudományos érdeklődése egyre inkább a növénytani mikrobiológia és a bioechnológia felé fordult, behatóan foglalkozott a mezőgazdasági kultúrnövények, gyümölcsfák in vitro és in vivo kísérletes szaporítási eljárásaival egyaránt. Kísérleteivel hozzájárult egyebek mellett az albániai éghajlathoz alkalmazkodó kivi nemesítéséhez. További kutatási eredmények fűződnek a nevéhez a növénybetegségek molekuláris genetikai okainak feltárása, a veszélyeztetett növényfajok genetikai erőforrásainak megőrzése, az Albániában honos növényfajok mag- és pollengyűjteményének létrehozása területén. 1999-től 2001-ig a leccei és bari egyetemekkel közösen lebonyolított, a mediterráneumi növényfajok megőrzését célzó projekt kutatási igazgatója volt.

2008-ban az Albán Tudományos Akadémia levelező, 2017-ben rendes tagjává választották, 2009 óta a Természettudományi és Műszaki Osztály tudományos titkára.

1999-től 2006-ig a Studime Biologjike szakfolyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedett, ugyancsak 1999-től tagja az Albanian Journal of Natural and Technical Sciences című szaklap szerkesztőbizottságának. 2003-tól 2006-ig közreműködött a Fjalori terminologjik i botanikës (’Botanikai terminológiai szótár’), majd 2006-tól 2008-ig a Fjalori shpjegues i termave të botanikës (’Botanikai kifejezések értelmező szótára’) szerkesztési munkálataiban.

Főbb művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]