Ugrás a tartalomhoz

Ebers-papirusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Ebers-papirusz
Megírásának időpontjai. e. 1600
Témakörorvostudomány
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebers-papirusz témájú médiaállományokat.

Az Ebers-papirusz egy egyiptomi gyógynövényismereti papirusz, amely i. e. 1550 körülre (a késő második köztes időszak vagy a korai Újbirodalom) datálható. Az ókori Egyiptom legrégebbi és legfontosabb orvosi papiruszai közé tartozik, és 1873-1874 telén vásárolta meg Luxorban Georg Ebers német egyiptológus. Jelenleg a németországi Lipcsei Egyetem könyvtárában őrzik.

Az Ebers-papirusz hieratikus egyiptomi írással készült, és az ókori egyiptomi orvoslás legkiterjedtebb és legjobb állapotban fennmaradt feljegyzése.[1]

A tekercs mintegy 700 mágikus formulát és népi gyógymódot tartalmaz,[2] számos varázsigét tartalmaz, amelyek célja a betegséget okozó démonok elűzése volt, és az empirizmus hosszú hagyományáról is tanúskodik.[3]

A papirusz tartalmaz egy „értekezést a szívről”. Megjegyzi, hogy a szív a vérellátás központja, amelyhez a test minden tagja számára erek csatlakoznak.

Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomiak keveset tudtak a vesékről, és a szívet tették számos olyan ér találkozási pontjává, amelyek a test összes folyadékát - vért, könnyet, vizeletet és ondót - szállították.

A lelki rendellenességeket a Szívek könyve című papirusz egyik fejezete részletezi. Olyan rendellenességekről van szó, mint a depresszió és a demencia. E rendellenességek leírása arra utal, hogy az egyiptomiak a mentális és a fizikai betegségeket nagyjából azonos módon képzelték el.

A papirusz fejezeteket tartalmaz a fogamzásgátlásról, a terhesség diagnózisáról és más nőgyógyászati kérdésekről, a bélbetegségekről és parazitákról, a szem- és bőrproblémákról,[4] a fogászatról, a tályogok és daganatok sebészeti kezeléséről, a csontok rögzítéséről és az égési sérülésekről.

Az Ebers-papirusz írásának idején a „csatornaelmélet” volt elterjedt; ez azt sugallta, hogy a testnedvek akadálytalan áramlása a jó egészség előfeltétele.

Az Ebers-papirusz tekinthető az ókori görög humánpatológia és a később kialakult humánumelmélet előfutárának, történelmi kapcsolatot teremtve az ókori Egyiptom, az ókori Görögország és a középkori orvostudomány között[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Guerini, Vincenzo. A History of Dentistry from the Most Ancient Times Until the End of the Eighteenth Century (angol nyelven). Lea & Febiger, 19. o. (1909. november 13.) 
  2. ↑ Rogers, Kara. Medicine and Healers Through History (angol nyelven). The Rosen Publishing Group, Inc (2011. január 15.). ISBN 9781615303670 
  3. ↑ Magner, Lois N.. A History of Medicine (angol nyelven). CRC Press (1992. március 17.). ISBN 9780824786731 
  4. ↑ a b PubMed

Forditás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ebers Papyrus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Georg Ebers (szerk.): Papyros Ebers. Das hermetische Buch über die Arzneimittel der alten Ägypter in hieratischer Schrift. Engelmann, Leipzig 1875 (Digitalisat)
  • Hans-Werner Fischer-Elfert (szerk.): Papyrus Ebers und die antike Heilkunde (= Philippika. 7. kötet). Akten der Tagung vom 15.–16. März 2002 in der Albertina/UB der Universität Leipzig. Harrassowitz, Wiesbaden 2005, ISBN 3-447-05209-0
  • Heinrich Joachim: Papyros Ebers. Das älteste Buch über Heilkunde. Aus dem Aegyptischen zum ersten Mal vollständig übersetzt. Reimer, Berlin 1890 (Digitalisat).
  • Rolf Krauss: Sothis- und Monddaten. Studien zur astronomischen und technischen Chronologie Altägyptens (= Hildesheimer ägyptologische Beiträge. 20. kötet). Gerstenberg, Hildesheim 1985
  • Georg Möller: Hieratische Paläographie. Die ägyptische Buchschrift in ihrer Entwicklung von der 5. Dynastie bis zur römischen Kaiserzeit. 4 Bände, Neudruck der 2., verbesserten Auflage von 1927–1936, Zeller, Osnabrück 1965;
    • 1. kötet: Bis zum Beginn der achtzehnten Dynastie.
    • 2. kötet: Von der Zeit Thutmosis' III bis zum Ende der einundzwanzigsten Dynastie.
    • 3. kötet: Von der zweiundzwanzigsten Dynastie bis zum dritten Jahrhundert nach Chr.
    • 4. kötet: Ergänzungsheft zu Band I und II.
  • Richard Anthony Parke]: The calendars of ancient Egypt (= Studies in ancient Oriental Civilization. Band 26, ISSN 0081-7554). University of Chicago Press, Chicago IL 1950.
  • Reinhold Scholl: Der Papyrus Ebers. Die größte Buchrolle zur Heilkunde Altägyptens (= Schriften aus der Universitätsbibliothek Leipzig. 7. kötet). Universitäts-Bibliothek, Leipzig 2002, ISBN 3-910108-93-8
  • Lutz Popko, Ulrich Johannes Schneider, Reinhold Scholl: Papyrus Ebers. Die größte Schriftrolle zur altägyptischen Heilkunst. wbg Edition, Darmstadt 2021, ISBN 978-3-534-27348-5
Ez a régészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ebers-papirusz”