Déli kéneslepke

Déli kéneslepke
	Hím déli kéneslepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Csoport:	Pillangóalakúak (Papilioniformes);
Család:	Fehérlepkék (Pieridae);
Alcsalád:	Kéneslepkeformák (Coliadinae);
Nemzetség:	Coliadini;
Nem:	Kéneslepke (Colias);
Faj:	C. alfacariensis;
Tudományos név
	Colias alfacariensis; Ribbe, 1905
Szinonimák
	Colias sareptensis Staudinger, 1871; Colias australis;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli kéneslepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli kéneslepke témájú médiaállományokat és Déli kéneslepke témájú kategóriát.

A déli kéneslepke (Colias alfacariensis) a fehérlepkék (Pieridae) családjában a kéneslepke (Colias) nemzetség egyik faja.

Előfordulása

Főleg Dél- és Közép-Európára jellemző, kelet felé Közép-Ázsiáig.

Megjelenése

A hím alapszíne általában élénksárga, a tojóé zöldesfehér; rajzolatuk hasonló. Szárnyának fesztávolsága 29–50 mm.

Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonáka pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak.

Kékeszöld hernyóját sárga vonalak és fekete foltok tarkítják. Az első vedlés után zöld, a második után sötétzöld (oldala kékeszöld, a légzőnyílások körül fekete pontokkal), a harmadik vedlés után a hátán is megjelenik szelvényenként négy fekete foltocska, a negyedik vedlés után e foltok nagyobbakká válnak.

Hasonló fajok

A déli kéneslepkéhez hasonló faj a fakó kéneslepke (Colias hyale) és a keleti kéneslepke (Colias erate) — előbbitől hímjének élénkebb alapszínével és szárnycsúcsának kisebb sárga foltjaival különböztethető meg.

Életmódja

Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, a nap sütötte lejtőkön röpül.

Májustól szeptemberig 2-3 nemzedéke repül (május–június, július–augusztus, illetve szeptember–október).

Hernyói nyáron rágnak; tápnövényük a tarka koronafürt (Coronilla varia).

Jegyzetek

Források

Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 28.
Colias alfacariensis Ribbe, 1905

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap