Dávid
A Dávid[1] héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó,[2] más vélemény szerint egyesítő.[3] Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez utóbbi főleg Dávid zsidó királyhoz köthető.
Rokon nevek
[szerkesztés]- Dakó:[1] régi magyar személynév, valószínűleg a Dávid régi becéző formája.[2]
- Dókus:[1] a Dávid és a Domokos régi magyar beceneve.[4]
- Dózsa:[1] a Dávid régi magyar beceneve.[5]
Gyakorisága
[szerkesztés]A Dávid nevet Magyarországon a középkorban szinte egyáltalán nem használták, 1967-ben is csak 7-en kapták ezt a nevet, viszont az 1980-as években már a 22. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1980-as–1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a Dakó, Dókus és Dózsa szórványos név volt, a 2000-es években a Dávid a 3-6. leggyakoribb férfinév volt, a többi nem szerepelt az első százban.[2][6][7]
Névnapok
[szerkesztés]Dávid, Dakó, Dókus, Dózsa
Híres névviselők
[szerkesztés]- „Dávid” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „David” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „Dózsa” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Kitalált személyek
[szerkesztés]- Copperfield Dávid, Charles Dickens regényhőse
Szólások, hiedelmek
[szerkesztés]- a teleholdban Dávid király hegedül: népi hiedelem[3]
- Szent Dávid száradó kapcája: népi hiedelem, mely szerint a telehold foltjait hívják így[3]
- Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek a megvalósulásáról már lemondtak[3]
- Elhegedülték rajta Szent Dávid nótáját: mondják egy olyan emberre, akit nagyon elvertek[3]
- Szent Dávidné éneke: az egyházi énekkel szemben a világi dalokat hívták így, erre utal a Dávidné zsoltári és a Dávidné dudája kifejezés is, de így hívták a régi kollégiumi diákirodalomban a tréfás énekeket tartalmazó köteteket.[3]
- Két részt húzott, mint Dávid a nyúlból: mondták annak, aki valamiből nem egy, hanem két részt kapott[3]
- Hogy is szóljak Szent Dáviddal?: így szólnak rá arra, aki elkáromkodja magát[3]
A népnyelvben
[szerkesztés]- dávid a kékes színű, gömbölyű szemű szőlőfajta neve[3]
- dávidfüttynek hívják a Tolna vármegyei Döbröközben a felesleges és nevetséges erőlködést.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 48. old.
- ↑ a b c d e f g h i j k Fercsik-Raátz, 96. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 49. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 50. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250