Ugrás a tartalomhoz

Dubrovniki Köztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubrovniki Köztársaság
bábállam
Dubrovačka Republika
1991. október 15.1992. május 4.
Dubrovniki Köztársaság címere
Dubrovniki Köztársaság címere
Dubrovniki Köztársaság zászlaja
Dubrovniki Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaCavtat (de facto)
Dubrovnik (de jure)
Kormányzat
Államformaköztársaság
ÁllamfőAleksandar Aco Apolonio

A Dubrovniki Köztársaság (szerbül: Dubrovačka Republika; Дубровачка републикаDubrovačka Republika; Дубровачка република) egy mások által el nem ismert rövid életű állam volt a délszláv háború alatt.[1] A köztársaság területe szinte teljesen megegyezett az 1808-ban megszüntetett Raguzai Köztársasággal. Északon Neumig, délen pedig a Kotori-öböl előteréig nyúlt el.[2] Nevével és fekvésével ellentétben az ország nem a függetlenedett Horvátországhoz, hanem Jugoszláviához, majd Szerbiához kívánt csatlakozni.[3]  A város jelentős horvát lakossága is a nagyobbik délszláv állammal való egyesülést támogatta.[4]

1992 januárjában egy szerb nacionalista, Vojislav Šešelj bejelentette igényét egy szerb-dominanciájú államra, amely a tervek szerint magába foglalta volna Szerbiát, Montenegrót, Hercegovinát, a Krajinai Szerb Köztársaságot, valamint a Dubrovniki Köztársaságot.[5] Šešelj, és az általa vezetett Szerb Radikális Párt kezdeményezésére alakult meg Cavtat elfoglalása után.[6] Hivatalosan a köztársaság a Jugoszláv Néphadsereg kivonulásakor szűnt meg 1992 májusában.

Jugoszláv rakétaállások Dubrovnik mellett 1991 decemberében

Amikor a jugoszláv seregek létrehozták a köztársaságot, a belgrádi parlament elutasította függetlenségét (az állam kikiáltását törvénytelenítették), valamint megvonta az ostromlott város támogatását. Egyébként a szerb kormány elfogadta Dubrovnik város csatlakozási szándékát a tervezett szerb államhoz.[7] A szerb-montenegrói vezetés az ostrom alatt tervezte a Neum és Kotor közötti területek annektálását.[8] Ploče város 1992 elején szerb megszállás alá került, ezzel együtt tervbe lett véve a következő évben megalakuló Boszniai Szerb Köztársaság tengerparttal való összeköttetése is.[9] 

Dubrovnik ostroma alatt a szerb és montenegrói csapatok választás nélkül fosztogatták és ölték meg a helyi földműveseket, falvakat gyújtottak fel és pusztítottak el műemlékeket.[10]Dubrovnik horvát lakosságának nagy részét elűzték, vagy megölték a fosztogatások alatt.

Habár a jugoszláv csapatok elfogadták a tűzszünetet, Ston és környéke még mindig jugoszláv megszállás alatt állt. A tűszünet elrendelését követően még 1992. október 23-ig folytak a harcok a Neretva völgyében.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nigel Thomas, Krunoslav Mikulan, Darko Pavlović. The Yugoslav Wars (1): Slovenia & Croatia 1991-95, Volume 1. p. 54.
  2. Anton Zabkar. The Drama in Former Yugoslavia: The Beginning of the End Or the End of the Beginning? DIANE Publishing, 1995 p. 75.
  3. http://www.icty.org/x/cases/slobodan_milosevic/ind/en/040727.pdf (pages 2 to 3 of the original fax print)
  4. http://www.icty.org/sid/7948
  5. Daily report: East Europe, Issues 1-10. United States: Foreign Broadcast Information Service, 1992. p. 49.
  6. http://www.icty.org/x/cases/slobodan_milosevic/trans/en/050920IT.htm
  7. Josip Glaurdić. The Hour of Europe: Western Powers and the Breakup of Yugoslavia. Yale University Press, 2011 p. 229.
  8. Investigative Summary. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia. Accessed 4 September 2009.
  9. Judith Armatta. Twilight of Impunity: The War Crimes Trial of Slobodan Milosevic. p. 402.
  10. Paul Mojzes. Balkan Genocides: Holocaust and Ethnic Cleansing in the Twentieth Century. Lanham, Maryland, USA: Rowman & Littlefield Publishers, 2011. p. 154.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubrovnik Republic (1991) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.