Doroszlóbakva
| Doroszlóbakva | |
| Turnašica | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Turnašica |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | síkvidéki |
| Építőanyaga | fa |
| Elhelyezkedése | |
 Doroszlóbakva
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 53′ 12″, k. h. 17° 13′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 12″, k. h. 17° 13′ 06″ | |
Doroszlóbakva egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Turnašica település területén.
Fekvése[szerkesztés]
A mai Turnašica falu közepén, egy kb. 6-8 méter magas földhalom található, melynek átmérője mintegy 30 métert tesz ki.[1] Itt állt egykor Doroszlóbakva vára.
Története[szerkesztés]
A mai Turnašica helyén már a római korban is volt település. Mintegy száz méterrel ettől a földhalomtól, még ma is látható egy széles római út nyoma, mely a Poetovio és Mursa közötti kereskedelmi út lehetett. A földhalmon magán is sok római kori cseréptöredékre bukkantak, melyek egy római településről is származhattak. A következő település a középkorban jött itt létre. Ezt igazolják a tipikusan késő középkori tégla és cserépmaradványok. A pápai tizedjegyzék szerint már 1334-ben állt itt a Szent Bertalan templom, melyről a falut is elnevezték. 1501-ben említik Ágoston nevű plébánosát is említik.[1]
A középkori települést Verőce várának eleste után a 16. század közepén pusztította el a török. Lakossága nagyrészt a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra menekült. Az itt maradtak gyakran a közeli Bilo-hegység erdeiben kerestek menedéket a törökök elől és csak néha merészkedtek elő egykori falujukba. Földjeik általában megműveletlenül maradtak. A középkori templom tornyát a török valószínűleg őrtoronyként használta. Erre lehet következtetni a torony nyugati oldalán fellelhető lőrések nyomaiból, melyeket ebben az időben alakíthattak ki. Valószínűleg erről a toronyról (a kaj horvát turanj főnévből) kapta nevét a Szentbertalan helyén később létrejött település. Turnašicát 1741-ben már önálló egyházközségként említették, melynek kegyura Schaumburg-Lippe György herceg volt.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A mai Turnašica közepén egy mintegy 6-8 méter magas földhalom található, melynek átmérője mintegy 30 méter. Ez a halom még a törökkor előtt mély árokkal és erős sáncokkal volt körülvéve, melyek még ma is megfigyelhetők a déli oldalon. Máshol már nyomát sem látjuk. A nyugati árkon ma egy út vezet át, a földhalom tetején pedig a Szentháromság templom található. A középkori dokumentumok nem említik ezt a várat, ennek ellenére a nevéből arra következtethetünk, hogy itt valaha egy toronynak kellett lennie. Lehetőségként felmerül, hogy ez a torony a régi templom tornya volt, de éppúgy lehetett egy valamilyen nemesi udvarház, vagy őrtorony is.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 12.)