Dirndli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KurzsDiandlgwand.jpg

A dirndli (németül: dirndl, bajor Diandl) osztrák, illetve bajor női népviselet.[1] Az Alpok paraszti hagyományát folytató ruhát elsősorban Ausztriában, Dél-Tirolban és Bajoroszágban viselik. A dirndli szabályait csak lazán követő ruhák neve Landhausmode.

Nevének eredete[szerkesztés]

A német Dirndl nevét a Dirne, lány szóból kapta.[2]

Története[szerkesztés]

Dirndl.jpg

A 19. században terjedt el Bajorországban és Tirolban.[2] Eredetileg népviselet volt, ami területenként változó volt.[2] A ruhát ma is viselik, de népviselet jellegéből vesztett.[2]

Leírása[szerkesztés]

Részei a míder, alatta blúzing, szoknya és kötény, változó színekkel. A legtöbb magyar női népviselethez képest a dirndli egyszerű, de néha drága viselet, mert gyakran drága selyemanyagokból készül, kézi hímzésekkel.

A dirndlinek vannak téli és nyári változatai. A téli vastagabb, melegebb anyagokból készül, hosszú ujjakkal, sötétebb színekkel. A nyári könnyebb anyagból készül, könnyedebb stílusban, és többet mutat meg. A nyári dirndli ingujja rövid.

A dirndli kiegészítője lehet a derék köré csavart hosszú kötény, a mellény, vagy a gyapjúkendő. Egyes régiókban, mint az Ausseerland, vibráló színű, kézzel hímzett selyemsálakat és selyemkötényeket viselnek. Ékszerként kiegészító lehet a nyaklánc, fülbevaló, bros, ezüstből, agancsból, vagy akár állatfogakból. A hideg időkben viselnek nehéz kabátokat, amely ugyanolyan stílusú, mint a dirndli, magas nyakkal, elöl gombokkal, vastag ujjatlan kesztyűkkel és gyapjúkalapokkal.

A dirndlik stílusa régiónként eltért, mára azonban többnyire leegyszerűsődött reprodukciók.

Besenyszögi üzem[szerkesztés]

A gyár Sándor István vállalkozása, amit a rendszerváltás után alapított.[2] A ruhák varrását 27 emberrel kezdték a település polgármesteri hivatala melletti kis üzemben. [2] 2000-ben avatták fel itt az új kétszintes csarnokot.[2]

Források[szerkesztés]