Dipólus-dipólus kölcsönhatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dipól-dipól kötés szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A dipólus-dipólus kölcsönhatás (más néven orientációs kölcsönhatás, illetve Keesom-erő) egy olyan másodrendű kémiai kötés, mely poláris molekulák között fellépő töltéseltolódás által elektrosztatikus vonzóerőt hoz létre (pl.: vízmolekulák, SO2-molekulák között). A töltéseltolódás abban bontakozik ki, hogy a poláris molekulák pozitívabb része egy másik molekula negatív részét vonzza, így alakulva halmazokká. Másként fogalmazva ha nagyobb az egyik atom elektronegativitása, akkor a másik atom elektronjai hozzá enyhén közelebb lesznek, tehát a molekulán belül itt kialakul egy negatív töltöttségű rész, míg a túloldalán egy pozitív rész, és ez alapján vonzzák egymást a molekulák.

A töltéseltolódásban a polaritás és vele együtt az elektronegativitás játszik döntő szerepet.

Források[szerkesztés]

  • Másodrendű kötések tulajdonságai. (Hozzáférés: 2019. július 4.)
  • Dr. Rózsahegyi Márta, dr. Siposné dr. Kedves Éva, Horváth Balázs: Kémia 11-12 - Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek