Debóra (Biblia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Debóra
Deborah-judge.png
Született i. e. 17
Elhunyt i. e. 16 (0-1 évesen)
A Wikimédia Commons tartalmaz Debóra témájú médiaállományokat.

A Bibliában (pontosabban A Bírák Könyvében) Debóra (héberül: דְּבוֹרָה, neve jelentése: 'méh') prófétanő volt, és a bírák egyike. Lappidot felesége volt.[1][2] A "lappid" szó[1] fáklyát vagy villámot jelent, szóval a "Lappidot nője/felesége" kifejezés Debórára utalhat, mint "tüzes nő".[3] Debórah Efraim hegyén ült törvényt; ő buzdította fel Bárák királyt,[1] hogy a nép erőit összefogva az Izraelt régóta nyomorgató kánaánita Sisera ellen támadjon. Mivel a király habozott, és azt kérte, hogy Debóra is tartson vele, a prófétanő megjósolta, hogy győzni fog ugyan, de mivel asszony segítségét kérte, az Úr elveszi tőle a diadal örömének egy részét, mert az ellenséges vezért nem az ő keze, hanem egy asszonyé teríti le. Ez Jáel révén be is teljesedett. Bárák győzelme negyven évre békességet szerzett Izrael számára.

Debóra éneke[szerkesztés]

Debóra éneke a Bírák Könyvében található, egy győzelmi himnusz, amely a kánaánita ellenségek legyőzéséről szól. Alighanem a Biblia legősibb szövege (talán a Krisztus előtti tizenkettedik században jegyezték).[4][5] Némely kritikus szerint azonban nem íródott korábban a Krisztus előtti hetedik századnál.[6]

Holott nem számít különlegességnek a győzelmi himnusz a héber Bibliában, annyiból különleges, hogy a himnusz két katonai nő győzelméről szól: Debóra és Jael harcos győzelméről.[7][5]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Van Wijk-Bos, Johanna WH. The End of the Beginning: Joshua and Judges. Wm. B. Eerdmans Publishing, 2019.
  2. "Deborah", Jewish Encyclopedia.
  3. García Bachmann, Mercedes L., Ahida E. Pilarski, and Barbara E. Reid. "Judges." Wisdom commentary (2018).
  4. Coogan, Michael D.. The Old Testament: A Historical and Literary Introduction to the Hebrew Scriptures. Oxford University Press, 214, 219. o. (2011) 
  5. a b Coogan, Michael D. (2009), A Brief Introduction to the Old Testament: The Hebrew Bible in its Context, Oxford University Press, p. 180.
  6. (2011) „How Old is the Song of Deborah?”. Journal for the Study of the Old Testament 36 (2), 163–84. o. DOI:10.1177/0309089211423720. „'To be sure, the consensus outlined here is by no means perfect; several publications that appeared in the 1980s and 1990s diverge from it, sometimes in a major way. In particular, Alberto Soggin, Ulrike Schorn, and Barnabas Lindars see the Song, or at least the bulk thereof, as a product of the early monarchy; Ulrike Bechmann and Manfred Görg place it in the late pre-exilic period; Michael Waltisberg advocates early post-exilic provenance (fifth to third centuries BCE); and B.-J. Diebner shifts the composition's date all the way to the turn of the eras.' (p. 165); 'With the text’s internal parameters and the external conditions of its existence considered in a systematic fashion, what we know as Judg. 5.2–31a presents itself as an integral part of the Deuteronomistic oeuvre and should be dated, accordingly, between c. 700 and c. 450 BCE.' (p. 183)” 
  7. Niditch, Susan. Judges (2008): A Commentary. Westminster John Knox Press, 2011.