Dallos Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dallos Sándor
Születési név Dallos Sándor
Született 1901. október 31.
Győrszentmárton
Elhunyt 1964. március 10. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, újságíró, forgatókönyvíró
Díjak Baumgarten-díj (1938)
József Attila-díj (1953)

Dallos Sándor az IMDb-n
Dallos Sándor PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dallos Sándor témájú médiaállományokat.

Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.[1]Budapest, 1964. március 10.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926-1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.[2] Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945-1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949-1953 között a Magyar Nemzet, 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.

Munkássága[szerkesztés]

Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.

Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.[3]

Művei[szerkesztés]

  • Gomblyukban piros virág (regény, 1931)
  • Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935)
  • Dunántúli legendás könyv (1937)
  • Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938)
  • A vándor elindul (regény, 1938)
  • Mezei mirákulum (novellák, 1940)
  • A fehér ménes (elbeszélés, 1940)
  • Nagy János megadja magát (regény, 1942)
  • Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942)
  • A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942)
  • Keresztúton (forgatókönyv, 1942)
  • A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944)
  • Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948)
  • Semmelweis (forgatókönyv, 1951)
  • A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Déli szél (elbeszélés, 1960)
  • Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975)
  • Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981)
  • Sátorom az ég (elbeszélés, 1986)
  • A tölgyek megindulnak; Primula, Bp., 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési anyakönyvi kivonata
  2. Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3
  3. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]