Dallos Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dallos Sándor
Születési név Dallos Sándor
Született 1901. október 31.
Győrszentmárton
Elhunyt 1964. március 10. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, újságíró, forgatókönyvíró
Díjak Baumgarten-díj (1938)
József Attila-díj (1953)

Dallos Sándor az IMDb-n
Dallos Sándor PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dallos Sándor témájú médiaállományokat.

Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.[1]Budapest, 1964. március 10.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926-1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.[2] Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945-1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949-1953 között a Magyar Nemzet, 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.

Munkássága[szerkesztés]

Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.

Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.[3]

Művei[szerkesztés]

  • Gomblyukban piros virág (regény, 1931)
  • Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935)
  • Dunántúli legendás könyv (1937)
  • Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938)
  • A vándor elindul (regény, 1938)
  • Mezei mirákulum (novellák, 1940)
  • A fehér ménes (elbeszélés, 1940)
  • Nagy János megadja magát (regény, 1942)
  • Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942)
  • A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942)
  • Keresztúton (forgatókönyv, 1942)
  • A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944)
  • Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948)
  • Semmelweis (forgatókönyv, 1951)
  • A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Déli szél (elbeszélés, 1960)
  • Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975)
  • Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981)
  • Sátorom az ég (elbeszélés, 1986)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési anyakönyvi kivonata
  2. Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3
  3. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]