Dalibor Brozović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dalibor Brozović
Született 1927. július 28.[1][2][3]
Szarajevó
Elhunyt 2009. június 19. (81 évesen)[1][3]
Zágráb
Állampolgársága horvát
Házastársa Nevenka Košutić Brozović
Gyermekei Dunja Brozović-Rončević
Foglalkozása
Tisztség horvát parlamenti képviselő
Iskolái Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb
Kitüntetései Order of Ante Starčević

Dalibor Brozović (Szarajevó, 1927. július 28.Zágráb, 2009. június 19.), horvát nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár és politikus. Nevenka Košutić Brozović horvát művészettörténész férje, Dunja Brozović-Rončević horvát nyelvész apja.

Élete[szerkesztés]

Szarajevóban született 1927. július 28-án. Az elemi iskolát Zenicán, a középiskolát Visokóban, Szarajevóban és Zágrábban végezte.[4] A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán horvát nyelv és délszláv irodalom szakon 1951-ben szerzett diplomát. 1957-ben doktorált „Govori u dolini rijeke Fojnice” (Fojnica-völgyi nyelvjárások) című disszertációjával.[5][4] A zágrábi Színházművészeti Akadémia asszisztense (1953-1956), valamint a Ljubljanai Egyetem lektora és oktatója volt.[5] 1956-tól 1990-ig a Zárai Egyetem Filozófiai Karának professzora volt.[4] Vendégoktató volt az Egyesült Államokban (Michigani Egyetem), Németországban (Regensburgi Egyetem) és másutt is.[4]

1967-ben egyik szerzője volt a „Deklaracije o nazivu i položaju hrvatskog književnog jezika” („Nyilatkozat a horvát irodalmi nyelv nevéről és helyzetéről”) című dokumentumnak, amely a jugoszláv nyelvi unitarizmusnak és a mesterséges szerb-horvát nyelv erőltetésének végét jelentette. 1971-ben Šibenikben előadást tartott „Deset teza o hrvatskom jeziku” (Tíz tézis a horvát nyelvről) címmel. 1986-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja volt, de tagjává választotta a Macedón Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Bosznia-Hercegovinai Tudományos és Művészeti Akadémia,[5] valamint beválasztották az Academie Europaea tagságába is.[4] Brozović ismert eszperantista, és a Horvát Eszperantó Szövetség elnöke is volt.

Az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) társalapítója és alelnöke, 1990-1991-ben a Horvát Szocialista Köztársaság alelnöke és 1992- 1995-ben parlamenti képviselő volt.[5] 1991-től 2000-ig a Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet főigazgatója volt.[4] Az Európai és Össz-szláv Dialektológiai Atlasz szerkesztőbizottságának tagja.[5] Brozović számos publikációt publikált az általános nyelvészet, a szlavisztika, a dialektológia és a horvát köznyelv története területén. Zágrábban halt meg 2009. június 19-én.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Rendkívül fontosak a szláv nyelvek szabványosításában (standardológiájában) végzett tanulmányai (különösen a „Standardni jezik” című könyvben, 1970). Rengeteg értékes tanulmányt közölt a horvát dialektológiában, fonológiában és történeti összehasonlító nyelvészetben. Brozović a strukturális nyelvészet fogalmi eszközeivel egy teljesen új horvát nyelvtörténeti képet vázolt fel, amely felváltotta a kezdetleges és gyakran téves megjelenítést. Különösen érdekelték a balti nyelvek és azok kapcsolatai a szláv nyelvekkel. Jelentős mértékben járult hozzá a dialektológiához és a horvát nyelvjárások eredeti arculatának kialakításához.[5]

„Hrvatski jezik, njegovo mjesto unutar južnoslavenskih i drugih slavenskih jezika, njegove povijesne mijene kao jezika hrvatske književnosti” (A horvát nyelv helye a délszláv és más szláv nyelvek között, történelmi változásai a horvát irodalom nyelveként, 1978) című tanulmányában Brozović a horvát nyelvi és történelmi fejlődést a jobb megértés érdekében három szabványosítás előtti és három szabványosítási időszakra osztotta. A szabványosítás kezdetét az 1600 körüli időben előrehaladott folyamatát pedig az 1750-es években határoztta meg, ezzel jelentősen megváltoztatva az addig uralkodó elképzeléseket, amelyek a horvát nemzeti újjászületés és Ljudevit Gaj szerepére összpontosítottak.

Az 1960-as évektől minden, a horvát nyelv helyzetét és jogait érintő rendezvényen részt vett. Alapvető műve volt a „Fonologija hrvatskoga književnog jezika” (A horvát irodalmi nyelv fonológiája, 1991). Fontos volt hozzájárulása az „Enciklopedija Jugoslavija” 2. kiadásához. Numizmatikai szakértőként 1994-ben részt vett az önálló horvát pénz kialakításában.[5] 1991-ben társadalom- és bölcsészettudományi életműdíjat kapott. Fokozatosan jelentek meg könyvei, amelyekben összegyűjtötte legfontosabb horvát nyelvi tanácsadási írásait.[5]

Családja[szerkesztés]

Feleségétől, Nevenka Košutić Brozovićtól három gyermeke született: Lada (1957-2008), Dunja (1960) és Hrvoje (1965).

Fő művei[szerkesztés]

  • Rječnik jezika ili jezik rječnika?: varijacije na temu varijanata, Zagreb, 1969.
  • Standardni jezik, Zagreb, 1970.
  • Deset teza o hrvatskome jeziku, Zagreb, 1971.
  • Jezik, srpskohrvatski/hrvatskosrpski, hrvatski ili srpski, Zagreb, 1988.
  • Fonologija hrvatskoga književnog jezika, Zagreb, 1991.
  • Prvo lice jednine, Zagreb, 2005., ISBN 953-150-725-2
  • Neka bitna pitanja hrvatskoga jezičnog standarda, Zagreb, 2006. ISBN 953-050840-9
  • Fonologija hrvatskoga standardnog jezika, Zagreb, 2007. ISBN 978-953-167-199-6
  • Povijest hrvatskoga književnog i standardnoga jezika, Zagreb, 2008., ISBN 978-953-0-60845-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  3. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  4. a b c d e f Matašović
  5. a b c d e f g h Hrvatska enciklopedija

Források[szerkesztés]

  • Matašović: Ranko Matašović: In memoriam: Dalibor Brozović. Journal of Slavic Linguistics Society, XVIII. évf. 1. sz. (2010) 3–5. o. Hozzáférés: 2022. máj. 4.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dalibor Brozović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.