Dörzshajtás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyszerű dörzshajtás

Kisebb teljesítmények egyik forgó tengelyről egy másikra dörzshajtás segítségével vihető át. Ennek legegyszerűbb módja, ha a két tengelyre egy-egy hengeres tárcsát erősítenek, majd palástjukat egymáshoz szorítva a súrlódás segítségével a forgó mozgás és a nyomaték átvihető a másik tengelyre.

Módosítás[szerkesztés]

Ha a két dörzskereket egymáshoz N erővel szorítják, a legnagyobb súrlódási erő (a megcsúszás határán):

lesz. Mivel megcsúszás nincs, a két kerék kerületi sebessége megegyezik:

,

ahol

a kerületi sebesség.
a szögsebesség és
az egyes dörzskerekek sugara. Innen a módosítás:
,

ahol

a tengelyek fordulatszáma.

A forgatónyomatékok a kerületi erőből (a magcsúszás határáig):

,

ahol

a forgatónyomaték.

Alkalmazások[szerkesztés]

Fokozat nélkül változtatható áttételű dörzshajtások

Kis teljesítmények átvitelére gyakran alkalmazzák a dörzshajtást egyszerűségénél és olcsóságánál fogva. Lemezjátszóknál gyakran gumikerekes dörzstárcsa hajtja meg közvetlenül a lemezt hordozó tárcsát.

Dörzshajtással könnyű fokozatnélküli hajtóműveket készíteni. Az ábrán több ilyen hajtómű látható, mindegyik edzett acélból készült dörzstárcsákat használ. Ezeket azért készítik nagy keménységű anyagokból, mert a megvalósított kivitelű hajtóművek dörzstárcsái csak egy meghatározott sugáron gördülnek le csúszásmentesen, azonban mindig van olyan részük, ahol folyamatos csúszás lép fel. Ilyen fokozatmentes sebességváltókat használtak régebben a papírgyártó gépsoroknál, textilgépek hajtásánál, de régebben és ma is beépítenek ilyen hajtóműveket gépkocsikba is.

A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ék alakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a hatásfoka, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka , melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kisebb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb: . A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható kinematikai hajtásoknál (például óraszerkezeteknél).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dörzshajtás témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.