Dörzshajtás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyszerű dörzshajtás

Kisebb teljesítmények egyik forgó tengelyről egy másikra dörzshajtás segítségével vihető át. Ennek legegyszerűbb módja, ha a két tengelyre egy-egy hengeres tárcsát erősítenek, majd palástjukat egymáshoz szorítva a súrlódás segítségével a forgó mozgás és a nyomaték átvihető a másik tengelyre.

Módosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a két dörzskereket egymáshoz N erővel szorítják, a legnagyobb súrlódási erő (a megcsúszás határán):

 F_s = \mu N \,

lesz. Mivel megcsúszás nincs, a két kerék kerületi sebessége megegyezik:

 v_{u1} = \omega_1 r_1 = v_{u2} = \omega_2 r_2 \, ,

ahol

 v_u \, a kerületi sebesség.
 \omega \, a szögsebesség és
 r \, az egyes dörzskerekek sugara. Innen a módosítás:
 i = \frac {r_2}{r_1} = \frac {\omega_1}{\omega_2} = \frac {n_1}{n_2},

ahol

 n \, a tengelyek fordulatszáma.

A forgatónyomatékok a kerületi erőből (a magcsúszás határáig):

 F = \frac {M_1}{r_1} = \frac {M_2}{r_2} ,

ahol

 M \, a forgatónyomaték.

Alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fokozat nélkül változtatható áttételű dörzshajtások

Kis teljesítmények átvitelére gyakran alkalmazzák a dörzshajtást egyszerűségénél és olcsóságánál fogva. Lemezjátszóknál gyakran gumikerekes dörzstárcsa hajtja meg közvetlenül a lemezt hordozó tárcsát.

Dörzshajtással könnyű fokozatnélküli hajtóműveket készíteni. Az ábrán több ilyen hajtómű látható, mindegyik edzett acélból készült dörzstárcsákat használ. Ezeket azért készítik nagy keménységű anyagokból, mert a megvalósított kivitelű hajtóművek dörzstárcsái csak egy meghatározott sugáron gördülnek le csúszásmentesen, azonban mindig van olyan részük, ahol folyamatos csúszás lép fel. Ilyen fokozatmentes sebességváltókat használtak régebben a papírgyártó gépsoroknál, textilgépek hajtásánál, de régebben és ma is beépítenek ilyen hajtóműveket gépkocsikba is.

A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ék alakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a hatásfoka, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka  \eta = 90... 93% , melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kisebb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb:  \eta = 88...90% . A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható kinematikai hajtásoknál (például óraszerkezeteknél).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dörzshajtás témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.