Dán Királyi Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dán Királyi Könyvtár
Det Kongelige Bibliotek, Danmarks Nationalbibliotek og Københavns Universitetsbibliotek
Den Sorte Diamant 1.jpg
Település Koppenhága község
Cím  Dánia, Koppenhága
Építési adatok
Megnyitás 1648
Elhelyezkedése
Dán Királyi Könyvtár (Dánia)
Dán Királyi Könyvtár
Dán Királyi Könyvtár
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 40′ 26″, k. h. 12° 34′ 56″Koordináták: é. sz. 55° 40′ 26″, k. h. 12° 34′ 56″
Dán Királyi Könyvtár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán Királyi Könyvtár témájú médiaállományokat.

A Dán Királyi Könyvtár Dánia nemzeti könyvtára, a skandináv országok legnagyobb könyvtára, emellett a Koppenhágai Egyetem könyvtára is.

A könyvtárban minden, a 17. századtól Dániában nyomtatott könyvnek legalább egy példánya megtalálható, azonban a jelentős adományoknak köszönhetően szinte az összes Dániában nyomtatott könyv itt fellelhető, még az első is, ami 1482-ben készült.

Története[szerkesztés]

1648-ban III. Frigyes dán király alapította, adományainak köszönhetően pedig a könyvtár széleskörű európai könyvgyűjteménnyel gazdagodott. A nyilvánosság számára 1793-ban nyílt meg, azonban 1989-ben összeolvadt a Koppenhágai Egyetemmel, 2005-ben pedig a Dán Tudományos és Orvosi Könyvtárral. 2006. január 1-től a hivatalos neve Det Kongelige Bibliotek, Danmarks Nationalbibliotek og Københavns Universitetsbibliotek (Dánia Királyi Könyvtára, Nemzeti Könyvtára és a Koppenhágai Egyetem Könyvtára), majd 2008-ban a Dán Néprajzi Archívum is a könyvtár részévé vált. Bárki, aki 18 évnél idősebb, szabadon használhatja a gyűjteményt, a ritka vagy különleges tételek hozzáféréséhez azonban külön engedély szükséges, amelyet csak azok kaphatnak meg, akik valamilyen tudományos kutatást folytatnak.

A könyvtár régi épülete

Gyűjtemény[szerkesztés]

Könyveket, folyóiratokat, újságokat, röpiratokat, vállalati kiadványokat, kéziratokat, levéltári dokumentumokat, térképeket, metszeteket, fényképeket, kottákat, népszokási és népviseleti dokumentációkat is egyaránt őriznek a könyvtárban, valamint a kiadott könyvek kötelespéldányait.

A könyvtárban nagyjából 35.100.000 tételt tárolnak, ebből 6.400.000 könyv és folyóirat, 19.900.000 nyomtatvány és folyóirat, 7.800.000 röpirat és vállalati kiadvány, emellett pedig még 1.000.000 más jellegű dokumentumot őriznek a könyvtárban. Ugyanakkor a könyvtárban további 564.000 GB adatot tárolnak, ebből 554.000 GB kötelespéldányokból származik, a többi 10.000 GB pedig különböző dokumentumok digitalizálásából.

Panorámakép az új épületről

Épületek[szerkesztés]

A központi épület Slotsholmenben (Koppenhága része) található, itt minden tudományággal kapcsolatos könyvhöz hozzá lehet férni. Emellett még négy másik épületben tárolják a könyveket. Egyik ilyen épület Nørre Alle-ben a Természettudományi és Orvostudományi Kar könyvtára, másik épület Gothersgade-ben a Társadalomtudományi Kar könyvtára. Amager-ben a Humán Tudományok Könyvtára található, míg Studiestræde-ben a Jogi Egyetem Könyvtára működik. Évente 11.300.000 alkalommal kölcsönöznek valamilyen dokumentumot a könyvtárból, ennek nagy részét, 10.800.000 tételt azonban digitalizált formában.

A Koppenhágában található régi épület központi csarnoka a Aacheni dóm másolata. 1999-ben azonban megnyitották az új épületet, ennek Fekete Gyémánt a neve, ezt annak köszönheti, hogy a külsejét fekete márvány és sötét ablakok borítják. Az új épület a könyvtár mellett egy koncerttermet is magába foglal, a régi és az új épületet pedig három híd köti össze.

Könyvlopás[szerkesztés]

1968–1978 között a könyvtárból sikerült valakinek ellopnia 1600 régi könyvet, ezek értéke 50.000.000 $ volt. Az ellopott könyvek közé tartozott néhány Luther Márton által kiadott nyomtatvány, valamint Immanuel Kant, Thomas More és John Milton könyveinek első kiadásai. A könyvek eltűnését csak 1975-ben észlelték, de ezek sorsa ismeretlen volt. Azonban 1998–2002 között különböző aukciókon sikerült a tolvajnak eladnia néhány könyvet 2.000.000 $ értékben. 2003. szeptemberben egy londoni aukciós házban újabb könyvet szeretett volna eladni a tettes, azonban ekkor fény derült kilétére, rájöttek, hogy a könyvtár egyik részlegében valamikor vezetői funkciót töltött be. Mivel azonban a tettes még azon év februárban meghalt, a családja feladata lett a könyvek eladása. 2003-ban a család több házában is házkutatást tartottak és nagyjából 1500 könyvet visszaszereztek, azonban a családtagokat börtönbüntetésre ítélték.

Fordítás[szerkesztés]