Dámgán
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Dámgán | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Jogállás | város |
| Körzethívószám | 0232 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 106 fő (2016) |
| Tszf. magasság | 1154 m |
| Terület | 21 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Dámgán
Pozíció Irán térképén
| |
| é. sz. 36° 10′ 05″, k. h. 54° 20′ 53″Koordináták: é. sz. 36° 10′ 05″, k. h. 54° 20′ 53″ | |
| Dámgán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dámgán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dámgán város Iránban, a Kaszpi-tenger délkeleti csücske közelében.
Fekvése[szerkesztés]
Teherántól keletre, Szemnán és Sáhrud közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Ősi település, mely a 13. században a mongolok pusztításának vált áldozatává, azonban fekvésének és kereskedelmi hagyományainak köszönhetően hamarosan újjáépítették. Azonban éppen fekvésének és kereskedelmének köszönhette az afgánok gyakori betöréseit is. A várost csak Nádir sahnak sikerült véglegesen Perzsiához csatolnia a 18. században.
A főként ásatásairól híressé vált város közelében találhatók a görögök által Hekatompülosz-nak (Száz torony városa) nevezett régi település romjai. A város környékén a régészek az időszámítás előtti kor három kultúrkörét különböztetik meg az i. e. 3500-2800, 2800-1500 és 1500-1200 közötti időkből. Tepe Heszár (nemzetközileg elterjedt nevén: Tepe Hissar) közelében ma is nagy erővel folynak a feltárások.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Régi vár romjai - az iszlám előtti időkből.
- Templommaradványok - a 9-11. századból.
- Tepe Heszár - négy kilométerre délkeletre a városközponttól, a méd, pártus és szasszanida idők romjainál végzett ásatások.
- Táriháne mecset - a város déli szélén, az egyik legrégebbi, a 8. századból való mecset az országban.
- Szászánida fal - északról és délről veszi körül a várost.
- Csehel Dohtarán („Negyven Leány”) - nagyon jól megőrzött családi sír a 11. századból.
- Ali-forrás - 30 kilométerrel északra a várostól.
- Különböző épületek, mint például sír, bazárok, régi iskolák és fürdők.
- Különféle épületek a szeldzsuk törökök idejéből, köztük Pir-e Alamdár, Manszurkuh, Emámzáde Dzsafar torony tégla díszekkel.
Galéria[szerkesztés]
_(14742314986).jpg)
Források[szerkesztés]
- Szentirmai József: Irán (Panoráma, 1979) ISBN 963 243 133 2
|
