Csukcs ábécé
Megjelenés
A csukcs ábécé a csukcs nyelv írására használatos. A jelenleg is használt cirill írást 1937-ben alakították ki. Előtte egy módosított latin írást használtak.
Az ábécé kidolgozásában nagy szerepe volt V. G. Bogoraznak, aki egyben a nyelv első kutatója is volt.
nagybetű | kisbetű | a betű neve |
ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | WWS[4] | Latin[5] | IPA |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | а | a | a, a[6] | a | a | a | [a] |
Б[7] | б | бэ | b | b | b | b | b | [b] |
В | в | вэ | v | w | v | v | v, w | [β] |
Г | г | гэ | g | g | g | g | g | [ɣ] |
Д[7] | д | дэ | d | d | d | d | d | [d] |
Е | е | е | e | je, é, e[8] | e | e | je | [je], [e][9] |
Ё | ё | ё | ë | jo, o[10] | ё | ё | jo | [jo], [o][6] |
Ж[7] | ж | жэ | ž | ž | zh | ž | – | [ʒ] |
З[7] | з | зэ | z | z | z | z | z | [z] |
И | и | и | i | i | i | i | i | [i] |
Й | й | йот | j | j | ĭ | j | j | [j] |
К | к | ка | k | k | k | k | k | [k] |
Ӄ | ӄ | ӄа | ḳ | q | q | ķ | q | [q] |
Л | л | эл | l | l | l | l | l | [ɬ] |
М | м | эм | m | m | m | m | m | [m] |
Н | н | эн | n | n | n | n | n | [n] |
Ӈ | ӈ | эӈ | ṇ | ŋ | ng | ņ | ŋ | [ŋ] |
О | о | о | o | o, o[6] | o | o | o | [o] |
П | п | пэ | p | p | p | p | p | [p] |
Р | р | эр | r | r | r | r | r | [ɹ] |
С | с | эс | s | s | s | s | s | [s] |
Т | т | тэ | t | t | t | t | t | [t] |
У | у | у | u | u, u[6] | u | u | u | [u] |
Ф[7] | ф | эф | f | f | f | f | f | [f] |
Х[7] | х | ха | h | h | kh | x | h | [x] |
Ц[7] | ц | цэ | c | c | ts | c | – | [ʦ] |
Ч | ч | чэ | č | č | ch | č | c | [ʨ] |
Ш[7] | ш | ша | š | š | sh | š | – | [ʃ] |
Щ[7] | щ | ща | ŝ | šč | shch | šč | – | [ʆʨ] |
Ъ[11] | ъ | ъ | " | ", ̀[12] | " | " | ь | [ʔ] |
Ы | ы | ы | y | y | y | y | ә | [ə] |
Ь[13] | ь | ь | ʹ | ', ̀[14] | ʹ | ʹ | ь | [ʔ] |
Э | э | э | è | e, e[6] | ė | è | e | [ɛ] |
Ю | ю | ю | û | ju, u[15] | iu | ju | ju | [ju], [u][6] |
Я | я | я | â | ja, a[16] | ia | ya | ja | [ja], [a][6] |
ʼ | апостроф | ‵ | ʽ, ̀[17] | ʼ | ʼ | – | [ʔ] |
Az 1931-es ábécé
Az 1931 és 1937 között használt ábécé betűrendje a következő volt:
Aa Bb Cc Dd Ee Әә Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Ŋŋ Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Zz Ьь
Jegyzetek
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World’s Writing Systems, New York, 1996.
- ↑ Az 1931-es latin írás
- ↑ a b c d e f g л után
- ↑ a b c d e f g h i Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Saját szavakban je, idegen eredetű szavakban é, л, ч után e.
- ↑ л, ч után
- ↑ л után o, egyébként jo.
- ↑ Csak л, ч-től különböző mássalhangzó után állhat.
- ↑ A következő magánhangzó gyenge ékezetet kap, például ынкъам ynkàm.
- ↑ Csak л, ч után állhat.
- ↑ A következő magánhangzó gyenge ékezetet kap
- ↑ л után u, egyébként ju.
- ↑ л után a, egyébként ja.
- ↑ Ha magánhangzók előtt áll, a következő magánhangzó gyenge ékezetet kap, egyébként ʽ-t írunk.